Káprázatos égi jelenségben lesz részünk január első napjaiban: ekkor lesz érdemes az eget kémlelni

Január első napjaiban érkezik a Quadrantidák meteorraj, továbbá egy látványos négyes együttállás is megfigyelhető lesz az éjszakai égbolton.

Érkezik az új év első meteorraja

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a Quadrantida meteorraj január 3-án éjszaka fog tetőzni. Bár a meteorraj látványos csillaghullást szokott produkálni, ezúttal a telihold fénye elnyomhatja a halványabbakat, így óránként várhatóan 10-20 hullócsillagot lehet majd megfigyelni az északi égbolton. Ugyanakkor a raj bővelkedik fényes tűzgömbökben, amelyek a holdfény mellett is gyönyörű látványt nyújtanak. A legtöbb hullócsillag éjfél körül vagy hajnalban lesz látható.

Már a nevük is felkelti a figyelmet: a meteorrajokat rendszerint arról a csillagképről – vagy akár egyetlen csillagról – nevezik el, amely felé a hullócsillagok látszólag visszavezethetők. Ezt a pontot nevezzük radiánsnak. A Perseidák radiánsa a Perseusban, a Geminidáké az Ikrekben található. A Quadrantidáké viszont a Bootes, azaz az Ökörhajcsár csillagkép területére esik – joggal merül fel a kérdés: miért nem Bootidákról beszélünk? A válasz a csillagászat történetében keresendő. Az égbolt ezen részén Jérôme Lalande francia csillagász 1795-ben egy új csillagképet javasolt, amely a Quadrans Muralis, vagyis a Fali Kvadráns nevet kapta. Amikor 1825-ben felismerték, hogy a január eleji meteorok radiánsa ebbe a – ma már nem létező – csillagképbe esik, majd 1839-ben azt is, hogy egy visszatérő meteorrajról van szó, az elnevezés magától értetődőnek tűnt. A Quadrans Muralis azonban nem bizonyult maradandónak: az 1922-ben a Nemzetközi Csillagászati Unió által elfogadott, modern csillagképlistából kimaradt. A csillagkép így mindössze 127 évig létezett – a meteorraj neve viszont, a hagyományokhoz hűen, máig megőrizte emlékét: ezért hívjuk őket ma is Quadrantidáknak.

A tájékoztatás szerint a meteorraj mellett szombaton egy látványos négyes együttállás is megfigyelhető lesz: 18 órakor a telihold alatt a Jupiter bolygó, tőlük balra pedig az Ikrek csillagkép két csillaga, a Castor és a Pollux formáznak egy szabályos égi paralelogrammát. A Jupiter egy igen fényes csillagnak látszik majd a Hold alatt, a Pollux és a Castor azonban jóval halványabbak lesznek a telihold fényében.

Lead kép: 123rf, forrás: MTI, Svábhegyi Csillagvizsgáló