Lesz még az életben fehér karácsony Magyarországon? Téged is fel fog kavarni a hazai kutatók válasza

Belegondolni is bizarr, de a mai tizenéveseknek már nem is lehetnek személyes emlékeik a fehér karácsonyról. Vajon eljön még az idő, amikor december utolsó fehében vastag hótakaró borítja majd Magyarországot?

Visszatérnek még gyermekkorunk álomszerű karácsonyai?

Erre az izgalmas - és bizonyára sokakat foglalkoztató - kérdésre most a Másfélfok kutatói próbálták meglelni a választ.

A globális felmelegedés hatására néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent hazánkban a fagyos napok átlagos éves száma. A változások mögött statisztikailag is kimutathatóan az ember által okozott klímaváltozás áll: a természetes tényezők önmagukban nem magyarázzák a melegedés ezen következményét. Noha a tél továbbra is a leginkább változékony évszakunk – így időről időre előfordulhatnak hideg- és melegrekordok egyaránt –, az elmúlt 10-15 évben látványos eltolódás figyelhető meg: jóval több melegrekord dőlt meg télen is, mint hideg.

A havazáshoz két fő alapfeltétel szükséges: csapadék és elég alacsony hőmérséklet. Bár az elmúlt 40-50 évben Magyarország téli csapadékösszege valamelyest nőtt, a gyorsuló melegedés (nemcsak a felszínen, hanem a hóképződés szempontjából fontos magasabb légrétegekben is) ennél erősebb hatást gyakorol a hazai hóesésekre. Mindezek következtében összességében csökkent hazánkban a hó formájában hulló csapadék mennyisége - írják a szakemberek.

Hasonló kép rajzolódik ki Európa nagy részén: az 1991-2020-as és az 1961-1990-es klímaátlagok összehasonlítása alapján a kontinens túlnyomó részén visszaesett az átlagos téli hóesés. Magyarországon ez évente átlagosan mintegy 10 cm-es csökkenést jelent, míg a magasabb hegyvidéki térségekben (az Alpokban és a Kárpátokban) a visszaesés jelentősebb, átlagosan 30-50 cm telente. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben - teszik hozzá.

Lapozz tovább, a cikk folytatását a galériában találod!

Érdemes hangsúlyozni, hogy a havazás jóval változékonyabb, mint akár a hőmérséklet, akár az eső, mert térben és időben is rendkívül ingadozó. Magyarországon ez hatványozottan igaz: a medencehatás miatt gyakran fordulnak elő eltérő hőmérsékletű légrétegek a magasban, amelyek könnyen „szétválasztják” a csapadék halmazállapotait. Az elmúlt több mint hat évtizedben a legtöbb havazás az 1969/70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. Ezzel szemben 2016/17 tele ugyan hideg volt, de csapadék alig érkezett, míg 2015/16 telén a bőséges csapadékhoz nem társult kellően zord időjárás – így hó sem nagyon hullott. A legkevesebb havazást a második legenyhébb telünk (2006/07) hozta: ekkor a szokásosnál melegebb és csapadékszegény időjárás együttesen dominált. Összességében az évtizedek természetes változékonyságát is figyelembe véve, jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése. Ezt több hazai kutatás eredményei is alátámasztják, ugyanakkor a jelenlegi adatok alapján ezeket a változásokat még nem tudjuk teljes bizonyossággal az emberi tevékenységhez kötni.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123rf