Érdemes hangsúlyozni, hogy a havazás jóval változékonyabb, mint akár a hőmérséklet, akár az eső, mert térben és időben is rendkívül ingadozó. Magyarországon ez hatványozottan igaz: a medencehatás miatt gyakran fordulnak elő eltérő hőmérsékletű légrétegek a magasban, amelyek könnyen „szétválasztják” a csapadék halmazállapotait.
Az elmúlt több mint hat évtizedben a legtöbb havazás az 1969/70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. Ezzel szemben 2016/17 tele ugyan hideg volt, de csapadék alig érkezett, míg 2015/16 telén a bőséges csapadékhoz nem társult kellően zord időjárás – így hó sem nagyon hullott. A legkevesebb havazást a második legenyhébb telünk (2006/07) hozta: ekkor a szokásosnál melegebb és csapadékszegény időjárás együttesen dominált. Összességében az évtizedek természetes változékonyságát is figyelembe véve, jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése. Ezt több hazai kutatás eredményei is alátámasztják, ugyanakkor a jelenlegi adatok alapján ezeket a változásokat még nem tudjuk teljes bizonyossággal az emberi tevékenységhez kötni.
Fotó: 123rf
Érdemes hangsúlyozni, hogy a havazás jóval változékonyabb, mint akár a hőmérséklet, akár az eső, mert térben és időben is rendkívül ingadozó. Magyarországon ez hatványozottan igaz: a medencehatás miatt gyakran fordulnak elő eltérő hőmérsékletű légrétegek a magasban, amelyek könnyen „szétválasztják” a csapadék halmazállapotait.
Az elmúlt több mint hat évtizedben a legtöbb havazás az 1969/70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. Ezzel szemben 2016/17 tele ugyan hideg volt, de csapadék alig érkezett, míg 2015/16 telén a bőséges csapadékhoz nem társult kellően zord időjárás – így hó sem nagyon hullott. A legkevesebb havazást a második legenyhébb telünk (2006/07) hozta: ekkor a szokásosnál melegebb és csapadékszegény időjárás együttesen dominált. Összességében az évtizedek természetes változékonyságát is figyelembe véve, jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése. Ezt több hazai kutatás eredményei is alátámasztják, ugyanakkor a jelenlegi adatok alapján ezeket a változásokat még nem tudjuk teljes bizonyossággal az emberi tevékenységhez kötni.