Vezetés stroke után: úttörő magyar módszer segíthet megítélni, hogy alkalmas vagy-e rá

A stroke-on átesettek autóvezetési alkalmasságát pontosabban és kevesebb hibával megítélő értékelési modellt dolgoztak ki a Semmelweis Egyetem kutatói.

Száznál is több pácienst vontak be a kutatásba

A Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikáján elvégzett kutatásba 115 stroke-beteget vontak be, akiknél először a figyelmet, reakcióidőt, szabályismeretet és térbeli tájékozódást felmérő teszteket végeztek el. Egy másik kutatási napon minden résztvevő 40 percet vezetett a közúti forgalomban, az út végén a vizsgabiztos-oktató mindenkivel közölte, hogy átment-e a vizsgán vagy sem. A kutatók összegyűjtötték a kognitív képességeket felmérő tesztek adatait, számítógépen modelleket építettek belőlük, és ellenőrizték, melyik tudta legpontosabban megjósolni a gyakorlati vezetési vizsga eredményét.

A legpontosabb előrejelzést a figyelmi és gátlási képességet mérő, a közlekedési szabályismeretet vizsgáló, a döntéshozatalt modellező, valamint a reakcióidőt és a két látótér közötti különbségeket is elemző tesztek kombinációja adta.

Akiket a modell alkalmatlannak ítélt, azok 88%-a megbukott a tesztvezetésen, míg az előzetesen alkalmasnak minősítettek 98%-a sikerrel teljesítette azt – a vizsgabiztos előzetesen nem ismerte a kognitív tesztek eredményeit.

Összességében a modell a vizsgált betegek 85%-ánál pontosan meg tudta határozni, ki alkalmas, illetve ki nem a vezetésre – ez jelentős javulás a korábbi, 70–80%-os megbízhatóságú nemzetközi módszerekhez képest. A fennmaradó 15%-ra a kutatócsoport bevezette a „bizonytalan” kategóriát. Náluk további, célzott vizsgálatok szükségesek, hogy pontosan meg lehessen állapítani, hogy alkalmasak-e a járművezetésre.

Lapozz, a cikk rögtön folytatódik!