Vezetés stroke után: úttörő magyar módszer segíthet megítélni, hogy alkalmas vagy-e rá

Csökken a téves minősítések száma

„A célunk egy olyan statisztikai modell létrehozása volt, amely három kategóriába sorolja a betegeket – alkalmas, nem alkalmas vagy bizonytalan –, ezzel segítve a pontosabb orvosi döntéshozatalt, csökkentve a téves besorolások esélyét” – mondta Szabó Gábor, neuropszichológus, a tanulmány első szerzője.

Az új, „óvatos” (alkalmas-nem alkalmas-bizonytalan), trichotomikus eljárás ezeknek a bizonytalan eseteknek a további, részletes elemzésével csökkenti a téves minősítések számát, azaz kevesebb ember veszíti el indokolatlanul a jogosítványát. A kutatás másik újdonsága, hogy a 115 beteg közé 26 neglekt szindrómás beteget is beválasztottak. A korlátozott térbeli tájékozódási képességű betegek közül 12-en átmentek a tesztvezetésen.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszabb vagy bonyolultabb helyzetekben is biztonságosan tudnának vezetni, kvázi „időzített bombaként” ketyegnének az úton. Kiderült tehát, hogy aki átmegy a tesztvezetésen, az nem feltétlenül alkalmas a vezetésre. Ez nemzetközi szinten is újdonság volt, mert neglektes betegeket nem szoktak beválogatni ilyen jellegű kutatásokba – tette hozzá Szabó Gábor.

A Semmelweis-megközelítés nemzetközi összevetésben más szempontból is előremutató. „A rehabilitációs program keretében érdemes lehet az új adatelemzési módszerrel felmérni a beteg kognitív állapotát. Ebből ugyanis látszik, hogy mit kell fejleszteni és ami ebből fejleszthető, azt az elkövetkezendő időszakban megcsinálni, majd a végén egy újabb felméréssel feltérképezni az előrehaladást” – mondta dr. Fazekas Gábor, a Rehabilitációs Klinika egyetemi tanára, a kutatás témavezetője.

A 2025 nyár végén, Budapesten megrendezett európai rehabilitációs konferencián (EFRR) külön szekció foglalkozott a gépjárművezetői képességek kutatásával. A szakemberek pozitívan fogadták az új magyar elemzési modellt.

Leadfotó és fotók: 123rf