A tudósok már kongatják a vészharangot: egyáltalán nincs messze az idő, amikor vízhiány eluralkodik a Földön

Földünk éghajlata és vízkészlete rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással, és mivel az előbbi - főként az emberi tevékenység miatt - radikálisan átalakul, ezért az utóbbi sem maradhat változatlan.

Szélsőséges szárazság, extrém vízhiány: semmi jóra nem számíthatunk

Az éghajlat és a vízkészlet közti szoros kapcsolat természetesen egyáltalán nem új "felfedezés", az viszont lényegesen megnehezíti a döntéshozók dolgát, hogy rendkívül nehéz - szinte lehetetlen - pontosan megjósolni, a Föld mely régióiban várható majd komoly vízhiány az előttünk álló évtizedekben. A Nature Communications nevű tudományos folyóiratban most napvilágot látott egy tanulmány, mely változtatni igyekszik ezen az áldatlan állapoton. A szakértők nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy előre megbecsüljék, hol és mikor várhatók majd szélsőségesen vízhiányos periódusok a Földön. És mivel globális léptékben gondolkodtak, így igencsak átfogó képet sikerült felvázolniuk.

A szélsőséges vízhiányt - mely sajnos katasztrófához is vezethet - a tudományban gyakran "nulladik napi szárazságként" (zero day drought) emlegetik. Christian Franzke, a dél-koreai IBS Center for Climate Physics professzora, a tanulmány egyik szerzője elárulta: nulladik napnak tekintik azt az időpontot, amikor egy adott városban, vagy nagyobb területen teljesen elfogy a víz - írja a Gizmodo. Az effajta események egyébként rendszerint a helyi vagy regionális vízellátó rendszereket befolyásoló összetett folyamatok eredményeként jönnek létre. Beszélhetünk huzamosabb ideig tartó csapadékmentes időszakról, mérsékelt folyóvízhozamról, vagy épp megnövekedett vízigényről, amit már lehetetlenség kiszolgálni.

Franzke és Vecchia P. Ravinandrasana, az imént említett tanulmány két társszerzője megalkotott egy valószínűségi keretrendszert, mely a különböző stresszfaktorok alapján képes előrejelezni a globális szintű vízhiány várható következményeit. A szakemberek céljuk elérése érdekében éghajlati modellszimulációkat is alkalmaztak.

Ha a további részletekre is kíváncsi vagy, lapozd fel galériánkat!

A szakemberek azt találták, hogy az évszázad végén a Föld szárazságra hajlamosabb régióinak 74 százalékában emelkedik meg a súlyos és hosszú ideig tartó aszályok veszélye, feltéve, hogy a károsanyag-kibocsátás szintje továbbra is magas lesz, vagyis nem sikerül majd 1,5 Celsius-fok alatt tartani az iparosodás előtti állapotokhoz képest.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123rf