Az olcsó kenyér tényleg egészségtelen? Segítünk eligazodni a bolti káoszban

Ma már rengeteg féle kenyér van a boltokban, de vajon jó, ha a drágább helyett az olcsóbbat vesszük meg?

Persze az olcsó is lehet jó kenyér, de az bizony ritka

A kenyér évszázadok óta a magyar ember asztalának elengedhetetlen része. A „mindennapi kenyerünk” kifejezés nem véletlenül vált az egyik leggyakrabban használt metaforává, hiszen a kenyér nemcsak fizikai szükségletet elégít ki, hanem kulturális és érzelmi jelentéssel is bír. Itthon a kenyér szeretete mélyen gyökerezik, és bár az étkezési szokások az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak, az továbbra is töretlen, hogy az emberek gyakran vásárolnak kenyeret a boltban (már ha nem magának sütik otthon).

A paraszti világban a kenyérsütés családi esemény volt, amelyhez rituálék, hagyományok és közösségi élmények kapcsolódtak. A kemencében sült, kovászos kenyér nemcsak tápláló volt, hanem hosszú ideig eltartható is. A kenyérhez való viszonyt a tisztelet jellemezte: ha leesett a földre, megcsókolták, ha megmaradt, nem dobták ki, hanem újrahasznosították.

Ez a fajta hozzáállás mára sok helyen megváltozott. A boltok polcain sorakozó kenyerek többsége ipari körülmények között készül, gyorsan, nagy mennyiségben, és gyakran olyan összetevőket tartalmaz, amelyek a hosszú eltarthatóságot szolgálják, nem pedig az egészséget.

A galériánkban megpróbáljuk leleplezni, hogy az olcsó kenyér tényleg egészségtelen-e, valamint azt, hogy mire kell figyelned a vásárlásnál!

Ma már valóban rengeteg féle kenyér kapható a boltokban. A választék szinte zavarba ejtő: fehér kenyér, barna kenyér, teljes kiőrlésű, rozsos, tönkölybúzás, magvas, gluténmentes, kovászos, csíráztatott, bio, paleo, és még sorolhatnánk. Ez a sokszínűség első látásra örvendetes, hiszen lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő típust. Ugyanakkor a bőség zavara könnyen félrevezető is lehet.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF – Illusztráció