Kineziológiai tapasz: mikor hatékony és milyen esetekben nem?

Valószínűleg mindannyian láttuk már a sportolónők és -férfiak testén azokat a színes csíkokat – a vállakon, térdeken, a háton, de vajon tényleg annyira hatékony a kineziológiai tapasz, vagy csak plusz “támogatásként” értelmezhető a regenerációs folyamat során? Nézzük a legfontosabb tudnivalókat!

Hogyan működik a kineziológiai tapasz?

A kineziológiai tapasz vagy kinesio tape egy rugalmas, bőrbarát szalag, amely követi a test mozgását, tehát nem akadályoz, nem gátol az edzés során sem. Az alapelve az, hogy amikor felhelyezik a bőrre, enyhén megemeli azt, ezáltal segíti a vér- és nyirokkeringést. Ezzel elméletileg csökkentheti a duzzanatokat, a gyulladást és enyhítheti a fájdalmat.

A japán kiropraktőr, Dr. Kenzo Kase az 1970-es években fejlesztette ki, és azóta egyre többen használják – nemcsak élsportolók, futónők, hanem azok is, akik derék-, térd- vagy vállfájással küzdenek a mindennapokban.

Mit mondanak a kutatások?

A nyirokmasszázs és a kineziológiai tapasz ödémacsökkentő hatását összehasonlító vizsgálatok során kimutatták, hogy a KT alkalmazása a tesztcsoportban gyorsabban csökkentette a duzzanatot, mint a hagyományos nyirokmasszázs.

Amikor a kineziológiai tapaszt a kompressziós kötésekhez (például fáslihoz vagy rugalmas harisnyához) hasonlították, az eredmények azt mutatták, hogy ez utóbbiak körülbelül 15%-kal hatékonyabban csökkentették az ödémát. Ugyanakkor a kötések általában kényelmetlenek, nehezen helyezhetők fel, és melegebb időben különösen kellemetlen viseletet jelentenek. Ezzel szemben a kinesio tape praktikus alternatívát nyújt, hiszen rugalmas, kényelmes, és kevésbé korlátozza a mozgást.

Sportolók sérüléseinél is vizsgálták, hogy mennyire hatékony a kinesio tape a rehabilitációban. A kutatások szerint azonban akut bokarándulások esetén nem igazán segített sem a fájdalom, sem a duzzanat csökkentésében.

Autóbalesetet követő rehabilitáció során viszont a kineziológiai szalag alkalmazása pozitív eredményeket adott. Egyes vizsgálatok szerint a KT-kezelés jelentősen mérsékelte a fájdalmat és javította a mozgástartományt a nyaki gerincet érintő akut ostorcsapás-sérülésben szenvedő betegeknél, mind közvetlenül a kezelés után, mind pedig a sérülést követő 24 órán belül.

Mikor érdemes használni?

A nem specifikus krónikus derékfájás esetében is tesztelték a hatékonyságát, és az eredmények alapján arra jutottak, hogy segíthet a mozgástartomány javításában, a törzsizmok állóképességének növelésében, valamint a fájdalom csökkentésében. Ami pedig külön jó hír, hogy ezek a kedvező hatások hetekkel a kezelés után is fennmaradtak.

A térdartrózissal élők esetében is bebizonyosodott, hogy a kineziológiai szalag hatékonyan csökkenti a fájdalmat. Ráadásul a javulás nem csak átmeneti – sokan még a kezelések befejezése után is tartós enyhülést tapasztalnak.