Nyári bőrápolás: bőrünket nemcsak az UV sugarak, hanem a füst is veszélyeztetheti

Szervezetünkben bőrünkre jelentik a közvetlen külső környezeti hatások a legnagyobb veszélyt. Hogy sokáig egészséges maradjon, érdemes odafigyelnünk már fiatal kortól kezdve ezeknek az ártalmas hatásoknak a csökkentésére. Nyáron ez elsősorban az UV védelmet jelenti, de a szakember szerint ugyanilyen fontos megóvnunk bőrünket a füsttől is.

Nyáron a bőrünket érő első és legnagyobb veszélyforrás az UV sugárzás, hiszen ilyenkor sokkal nagyobb felületet engedünk át a napfénynek, a szabadban végzett tevékenységek, a strandolás során erőteljesen éri napsugárzás a bőrünket. A legfontosabb, hogy a káros UV sugarakat elkerüljük, mert ezek felelnek a bőr leégéséért, a korai öregedésért, de extrém esetben akár a bőrrák kialakulásáért is. A védelmet pedig már fiatal korban érdemes elkezdeni, hogy bőrünk sokáig szép és egészséges maradjon.

„Bőrünk megóvása érdekében mindenképp használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémeket, ha lehet, ún. fizikai fényvédőket is (kalap, UV-szűrő ruházat), de a legfontosabb, hogy ha megoldható, a déli, kora délutáni időszakban ne tartózkodjunk a napon” – foglalja össze a nyári fényvédelem alapszabályait Dr. Ketskés Norbert orvos, életmód tanácsadó.

A forró, száraz időben könnyebben kiszáradunk, ezért ebben az évszakban tudatosan oda kell figyelnünk arra, hogy feltöltsük a folyadékraktárainkat. Belülről a megfelelő mennyiségű vízzel hidratálhatjuk a bőrünket, míg kívülről egy tápláló hidratálókrémmel. A nagy hőségben érdemes az étkezésünkön is változtatnunk, mert ilyenkor egészen más típusú ételeket igényel a szervezetünk, mint ősszel vagy télen. Érdemes minél több szezonális zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, mert amellett, hogy folyadékkal látnak el, még fel is tankolhatunk a bennük található vitaminokból és ásványi anyagokból.

Bőrünk ellensége a füst is

A szakorvos kitért arra is, hogy a dohányzók esetében az UV sugárzás után a második helyen egyértelműen a füst káros hatásai állnak.

„A bőrgyógyászati praxisban meg tudják állapítani szinte már ránézésre, ha valaki dohányzik, 1985. óta van is erre egy szakkifejezés, angolul smoker’s face, azaz „dohányos arc”, ami lényegesen szárazabb, irritáltabb, színtelen. Ha megfigyeljük, hogy kinél milyen ártalmakat okoz a hagyományos dohánytermékek használata, akkor megállapítható, hogy húsz év dohányzás után egy negyvenes éveiben járó bőre körülbelül a 60 év körüli nem dohányzóénak felel meg...” - magyarázza Ketskés Norbert.

Manapság már tisztában vagyunk azzal, hogy a dohányzás során maga az égés és a vele járó füstben és kátrányban található káros anyagok felelősek elsősorban a dohányzás káros hatásaiért. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület szabadul fel egy hagyományos cigaretta elfogyasztása során, ezek azok, amelyek a leginkább veszélyeztetik egészségünk mellett a bőrünket is. Mára azonban elérhetőek olyan alternatívák, amelyek használata nem jár égéssel, így füst sem keletkezik, ilyen az e-cigaretta, a hevítéses technológia vagy nikotinpárna. Ezek a füst nélküli megoldások tartalmaznak nikotint és nem kockázatmentesek, azonban a hagyományos cigaretta fogyasztásához képest alacsonyabb károsanyag-kitettség érhető el.*

*A bizonyítékok széles körére alapozva, és feltételezve, hogy teljes mértékben leszoknak a cigarettáról. Ezek a termékek nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megrendelésére készült. Kérjük, további információkért látogassa meg az égéshelyett.hu oldalt.

Fotók: 123rf.com