Váratlan hatása lehet az alváshiánynak a nőknél: durva, mit tesz az egészségükkel

Néha úgy tűnik, hogy az egészségügyi szakemberek között nagyon eltérő vélemények vannak. Jó vagy rossz a kókuszolaj? Kardió vagy erőnléti edzésből kellene többet végezni? A válaszok meglehetősen árnyaltak lehetnek, és a kérdező személyétől függően változhatnak. De egy dologban szinte minden egészségügyi szakember egyetért: mindannyiunknak eleget kell aludnunk éjszakánként. Pont.
A nők első számú gyilkosa lehet az alváshiány
Nyilvánvalóan könnyebb ezt mondani, mint megtenni, különösen a nők esetében. Az ingadozó hormonszintek, a hosszú munkaidő, a csecsemők vagy az idősödő szülők gondozása, valamint a stressz csak néhány tényező, amelyek az évek során befolyásoló tényezők. És még ha úgy is érzed, hogy a kevesebb alvás nem érint meg, valószínűleg belsőleg kezd megviselni – különösen a szíved egészségét.
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint a megszokottnál 90 perccel kevesebb alvás akár hat hét alatt is oxidatív stressz jeleit okozhatja az erekben a 30 és 40 éves nőknél.
A tanulmány kutatói különösen az enyhe alváskorlátozás oxidatív stresszre gyakorolt hatását vizsgálták az ereket bélelő endothel sejtekben.
Miért? Nos, a vérerek alkotják a test érrendszerét, amely az oxigéndús vér eljuttatásáért felelős a test minden részébe, és a salakanyagok eltávolításáért. Míg a szív biztosítja a vér testben való mozgásához szükséges erőt, az egyes erek egészsége jelentős hatással van az agyra is.
A vérerek érzékenyek a káros oxidatív stresszre, más néven a jótékony antioxidánsok és a káros szabad gyökök egyensúlyának felborulására. Ez a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője – a nők körében a vezető halálok.
A 30-as és 40-es éveiben járó nők körében gyakoriak az alváshiányos időszakok. Ha megértjük, hogy hogyan hat a nők első számú gyilkosának egyik közös kockázati tényezőjére, célzottabb megközelítést alkalmazhatunk a kockázat csökkentése érdekében.
Tehát összesen 35 nő, akik átlagosan 36 évesek voltak, és rendszeresen hét-kilenc órát aludtak éjszakánként, kitöltötték ezt a két részből álló felmérést. Hat hétig a szokásos alvási ütemtervüket követték. További hat hétig másfél órával későbbre tették a lefekvésüket (így alvási idejük körülbelül hat órára csökkent éjszakánként).
Mindenki viselt egy nyomkövetőt a csuklóján, hogy nyomon kövesse az alvását. Minden hathetes időszak végén a kutatók endothel sejteket is gyűjtöttek – az oxidatív stressz indikátorait keresve.
Mi derült még ki a tanulmányból?




























