80 éves lenne a magyarok imádott énekese: rég nem látott fotókon a tragikus sorsú Szécsi Pál

80 évvel ezelőtt született hazánk egyik legnépszerűbb és legtragikusabb sorsú előadóművésze, Szécsi Pál, akinek hatása mind a mai napig meghatározó a magyar könnyűzenében.

Óriási űrt hagyott maga után

Szécsi Pál 1944. március 19-én látta meg a napvilágot Budapesten; édesapja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, édesanyja, Szemere Klára külkereskedelmi levelezőként dolgozott. A család harmadik utódaként született kisfiúnak nagyon szomorúan indult az élete: még egyéves sem volt, amikor édesapját 1945 januárjában agyonlőtték, özvegyen maradt édesanyja pedig gyermekeit előbb nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Legnagyobb lánya Bécsig még anyjával mehetett, aki azonban otthagyta a pályaudvaron, a két kisebb viszont Magyarországon maradt. A kis Pali állami gondozásba került egészen 16 éves koráig, majd dolgozni kezdett, ráadásul többféle munkakörben is kipróbálta magát: tevékenykedett segédmunkásként az Athenaeum Nyomdában, kabinos volt a Palatinus strandon, valamint raktáros a divatintézetben. Felfedezése a véletlennek és egy vállalati bulinak volt köszönhető: ez utóbbin felfigyeltek a jóképű, jó mozgású fiatalemberre, akiből hamarosan az egyik legkeresettebb férfimanöken lett. Ezt követően megpróbálkozott az énekléssel, s nemhogy befutott, de bársonyos hangja, kiváló színpadi mozgása, valamint egyedi előadói stílusa révén minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója lett. 1974-ben bekövetkezett tragikus halála mind a mai napig a közbeszéd tárgyát képezi, hiszen személyét képtelenség elengedni, legnagyobb rajongói pedig továbbra is gyászolják. Galériánkban most rá emlékezünk:

Szécsi Pál 1967-ben a Salgótarjánban megrendezett amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét, s még ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon is sikert aratott, második helyezést ért el a Csak egy tánc volt című dallal. Később a Rádió Tánczenei Stúdiójának lett a tagja.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Fortepan/ Szalay Zoltán