Átalakul a magyar felsőoktatási felvételi rendszere, eltörlik a kötelező nyelvvizsgát
Növekedhet a választás szabadsága
A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára.
"Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség" - hangoztatta Csák János.
Kifejtette, ez az egyetemek szempontjából azt jelenti, hogy jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában, "akár itthonról, akár külföldről". Közlése szerint továbbra is megmarad az "átlátható és kiszámítható felvi-rendszer", és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.
Csák János szólt arról is: az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását.
"Állami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál" - magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, "hanem talán még nőni is fog".
A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve kiemelte: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak - közölte.
Csák János azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. "Ehhez tartjuk magunkat a jövőben is" - fűzte hozzá, jelezve: az állam feladata e tekintetben az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.
(MTI)
Fotó: 123rf
Az idei érettségi eredmények meglepően jók voltak, ezért a Kulturális és Innovációs Minisztérium voltaképp meg sem lepődött azon, hogy a ponthatárok esetében enyhe emelkedést tapasztaltak.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
