Átalakul a magyar felsőoktatási felvételi rendszere, eltörlik a kötelező nyelvvizsgát

A változtatásokról a területért felelős miniszter, Csák János osztott meg részleteket a nyilvánossággal.

Megsokasodnak a jogosítványaik

Az egyetemek a jövőben több jogosítvánnyal bírnak majd a hallgatók kiválasztásában - árulta el a hazai felsőoktatás tervezett reformjáról Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtökön.

Csák a felvételi átalakításáról közölte: a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, "akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével". Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat - mondta a miniszter.

Tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.

Csák János az egyetemi modellváltásra utalva kiemelte, ma már a hallgatók háromnegyed része "átalakult, alapítványi rendszerű" vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul. A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is - tette hozzá, jelezve, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.

Fotó: 123rf

Lapozz, cikkünk a második oldalon folytatódik!