Hatalmas áttörés a tudományban: megmenthetik a veszélyeztetett fajokat a kihalástól
Először klónoztak egeret fagyasztva-szárított bőrsejtekből.
Áttörés a veszélyeztetett fajok megmentésében
A kutatók a világon elsőként hoztak létre klónozott egereket fagyasztva-szárított bőrsejtekből, aminek célja, hogy segítsenek a természetvédőknek a veszélyeztetett fajok populációinak újjáélesztésében – írta meg a The Guardian kedden.
Forrás: 123rf
A kihalás szélén
Az áttörésnek számító eredmény megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben az állatok bőrsejtjeit „biztosítási kötvényként” tárolják, mivel ezekből olyan klónok teremthetők, melyek fokozzák a fajok genetikai változatosságát, ha a kihalás fenyegeti őket.
Sok kihalófélben lévő fajt sújt a beltenyészet, mely fokozza a születési rendellenességek kockázatát, de a genetikai változatosság hiánya sebezhetőbbé teheti az állatokat más veszélyekkel szemben is, mint például a betegségekkel.
Korábbi sikerek
Nem ez az első eset, hogy a tudósok lefagyasztott sejteket használtak klónok létrehozásához természetvédelmi projektekben, azonban eddig a sejteket folyékony nitrogénben tárolták, ami drága és kockázatos is egyben. Ha áramszünet van, vagy a folyékony nitrogént nem töltik fel rendszeresen, a sejtek megolvadnak és használhatatlanokká válnak. Fagyasztva szárított spermát is fel lehet használni klónozáshoz, de azt nem minden állatból lehet kinyerni.
„Ha ezeket a sejteket folyékony nitrogén nélkül, fagyasztva-szárított technológiával lehet tartósítani, akkor a világ minden tájáról származó genetikai erőforrást olcsón és biztonságosan lehet tárolni”
– mondta Teruhiko Wakayama, aki a japán Yamanashi Egyetem munkáját vezette.
„A fejlődő országok képesek lesznek saját országukban tárolni az értékes genetikai erőforrásaikat, még olyan veszélyeztetett fajok esetében is, ahol csak hímek maradtak életben. Ez a technológia felhasználható nőstények létrehozására, a faj újraélesztése érdekében.
– tette hozzá a kutató.
A folyamat
A legutóbbi kutatás során egérfarokból származó sejteket fagyasztottak szárítva, majd nyolc hónapig tárolták az így kapott sejteket. Noha a fagyasztva szárítás megölte a sejteket, a tudósok így is képesek voltak korai stádiumú klónozott embriókat előállítani. Az elhalt sejteket olyan egérpetesejtekbe ültették be, melyek sejtmagját eltávolították.
Ezekből a korai stádiumú embriókból őssejtkészleteket hoztak létre, melyeket újabb klónozásra használták fel. Az őssejteket saját sejtmagjuktól megfosztott egérpetesejtekbe ültették be, és olyan emberiókat hoztak létre, amelyeket már kihordhattak az „egér béranyák”.
Az első klónozott egeret, melyet egy népszerű japán mangasorozat nyomán Doraminak neveztek el, 74 további követett. Az eredmények ellenére az eljárás még nem tökéletes, azonban hatalmas áttörésnek számít a kutatás – írták a tanulmány szerzői a Nature Communications tudományos lapban.
A VIII. kerület előtt tisztelgő alkotással koronázza meg Közép-Európa legnagyobb városrész-megújítási projektjének egyik legfontosabb fejezetét a Cordia.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
