Szél, fagy és téli napsütés, így vigyázzunk a bőrünkre a szabadban

Egy hosszabb téli séta után a legtöbben ugyanazt érzik. Az arc ég, a kézfej kipirosodik, az ajak pedig a hazaérés utáni órában már feszül és cserepes. A fűtött lakás szárító hatásáról sok szó esik, arról viszont kevesebb, mi történik a bőrrel odakint, a hidegben, a szélben és a hóról visszaverődő napfényben.

Mit csinál a szél a bőrrel

A bőr felszínén nyugalomban mindig ott van egy vékony, párásabb légréteg. Ez lassítja a párolgást. A szél ezt a réteget folyamatosan elfújja, így a bőrből gyorsabban távozik a víz, mint szélcsendben, ugyanazon a hőmérsékleten. Ezért egy szeles délután akkor is jobban kiszárítja az arcot, ha a hőmérő nem mutat nagy hideget.

A hideg ráadásul lassítja a bőr saját zsírtermelését. Télen a bőr kevesebb faggyút termel, a felszíni lipidréteg elvékonyodik, és pont az a réteg gyengül, amelyik a vizet bent tartaná. Aki eleve hajlamos rá, annál a száraz bőr tünetei ilyenkor néhány nap alatt felerősödnek.

A leginkább kitett területek az arc, különösen az orcák és az orr, az ajak és a kézfej. Ezeket ritkán takarjuk el teljesen, és ezek kapják a legtöbb szelet.

Mielőtt kilépünk az ajtón

A legfontosabb szabály, hogy a bőrápolást nem közvetlenül indulás előtt kell elvégezni. Legalább húsz-harminc perccel előtte érdemes felvinni a krémet, hogy legyen ideje beszívódni.

A krém fajtája is számít. A könnyű, sok vizet tartalmazó hidratálók nyáron jók, a fagyban viszont kevésbé. Szabadban töltött hosszabb időre a zsírosabb, lipidekben gazdag, kevés vizet tartalmazó készítmények valók, amelyek védőfilmet képeznek a bőrön. Az arcra ilyenkor elég vékony réteg, a kézre és a kézfejre több is mehet.

Az ajaknak külön figyelem kell, mert nincsenek faggyúmirigyei, és magától nem tud védekezni. Ajakbalzsam vagy egy kevés vazelin mindig legyen a zsebben, és ne nyalogassuk a kiszáradt ajkat. A nyál elpárolog, és utána az ajak még szárazabb lesz.

A téli nap sem ártalmatlan

Télen kevesebben gondolnak fényvédőre, pedig a friss hó a napsugárzás nagy részét visszaveri. Síelésnél, téli túrán vagy egy napos, havas hétvégén az arcot alulról és felülről is éri a fény. A magasabb hegyekben a sugárzás erősebb, mint a völgyben.

Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia száraz bőrre vonatkozó ajánlásai között is szerepel a széles spektrumú, legalább SPF 30-as fényvédő, valamint a kesztyű viselése, amely a hideg, száraz levegőtől is megóvja a kezet. A fényvédőt a téli krém után, utolsó rétegként vigyük fel.

Kesztyű, sál és a megfelelő anyag

A kéz a legkönnyebben elfelejtett terület. Kesztyű nélkül a kézfej bőre néhány nap alatt kirepedezhet, főleg ha közben gyakran mosunk kezet. Minden kézmosás után érdemes újra krémet vinni rá, mert a víz és a szappan elviszi azt, amit reggel felvittünk.

A sál és a sapka anyaga sem mindegy. A durva gyapjú közvetlenül a bőrön dörzsöl és viszketést okozhat, ezért érzékeny bőrnél jobb a pamut vagy a finomabb anyag, a gyapjú pedig mehet felülre. A sál takarja el az orr alatti részt is, mert ott a kilélegzett pára lecsapódik, majd megfagy, és ez tovább szárítja a bőrt.

Téli sport és futás

Aki télen fut, kerékpározik vagy síel, annál a természetes szélhez a menetszél is hozzáadódik. Kerékpáron vagy lesiklás közben az arcot sokkal erősebb légáram éri, mint egy sétán. Ilyenkor a védőkrém mellett a csőkendő vagy egy vékony arcmaszk is sokat segít.

A másik gond az izzadság. A nedves bőr hidegben gyorsabban hűl és jobban kiszárad, ezért edzés után minél előbb érdemes száraz ruhára váltani, és otthon langyos vízzel lezuhanyozni.

Hazaérkezés után

Átfagyott kézzel és arccal a legtöbben azonnal forró vízhez nyúlnának. Ez a bőrnek a legrosszabb. Az átfagyott bőr nem érzi pontosan a hőt, így könnyű túl forró vizet engedni rá, a forró víz pedig kioldja a bőr lipidjeit. Langyos víz kell, és fokozatos átmelegedés.

Mosakodás után a bőrt nem dörzsöljük, hanem óvatosan szárazra nyomkodjuk a törölközővel, és még nyirkosan visszük fel a krémet. Ez az a pillanat, amikor a legtöbb vizet lehet bent tartani a bőrben.

A nagyon száraz, repedezésre hajlamos területekre, a kézfejre, a könyökre vagy a sarokra egy dúsabb kenőcs is jöhet, akár éjszakára vastagabb rétegben. Erre a célra készülnek az olyan magas olajtartalmú, illatanyag nélküli kenőcsök, mint a Spiridea 75 Almondol, amely mandulaolajjal képez védőfilmet a bőrön, és vízzel sem mosható le könnyen.

Gyerekek és idősek bőre

A kisgyermekek bőre vékonyabb, és gyorsabban veszít vizet. Szánkózás vagy hóemberépítés előtt az arcukat és a kezüket is érdemes bekenni, és hazaérve átnézni, nincs-e kipirosodott, kirepedezett terület. Az idősebb bőr kevesebb lipidet termel, ezért náluk a téli szárazság gyakran az egész testre kiterjed, nem csak a kitett területekre.

Mikor kell orvoshoz fordulni

A téli kiszáradás a legtöbb esetben néhány nap rendszeres ápolással enyhül. Ha a bőr két-három hét után sem javul, ha mélyen berepedezik, vérzik vagy szivárog, ha a viszketés éjszaka sem hagy aludni, vagy ha a kipirosodott terület meleg és fájdalmas, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. Ekcéma vagy más bőrbetegség is állhat a háttérben, és ezt a kozmetikumok nem helyettesítik.

Foto: Envato Elements / Image-Source