18 évig semmibe vették a diplomáját - 100 éve hunyt el az első magyar orvosnő

Tizennyolc évig semmibe vették az orvosi diplomáját, mégsem adta fel soha. Száz éve, 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja.

Korán megmutatkozott tudományos érdeklődése

Vilma a gróf szentgyörgyi Hugonnai család sarjaként született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben, családja ötödik gyermekeként. A kislány tudásszomja hamar megmutatkozott, alapismereteit először otthon házi tanítótól, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon, ráadásul Vilmának hamar kérője is akadt. Alig 18 évesen férjhez ment a nála mintegy két évtizeddel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz, a házasságból pedig három gyermeke született, közülük azonban sajnos csak egyikük élte meg a felnőttkort.

Az asszony soha nem érezte jól magát a férje mellett, aki nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt és gyakran hagyta magára az ifjú Vilmát, akinek elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét. Szívesen olvasott csillagászatról, kémiáról, fizikáról, sőt megbotránkoztató módon az emberi testről. Már ekkoriban kijárt a környező tanyákra tanácsokat adni a béresasszonyoknak, ha valamelyik gyermek megbetegedett.

1869-ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt ugyan megkapta, de az anyagi támogatást megtagadta tőle elhidegült ura, ezért nagyon nehéz körülmények között élt Svájcban, ahol 1872-től lett az egyetem hallgatója, 25 éves korában. 1879. február 3-án sikeresen megvédte disszertációját, és az összes orvostudományok doktora lett. Egy ideig az ottani egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet, de a szíve hazahúzta.

Lapozz a folytatásért!