Megszavazta a NATO: újabb csapatokat telepítenek Magyarországra is

Megszületett a döntés a csütörtöki NATO-ülésen, miszerint négy új harci egységet küldenek, többek között Magyarországra is. Ezen kívül Ukrajnának is segít a katonai szövetség: katonákat továbbra sem küldenek, azonban a háborús bűnösöket el fogja számoltatni a nemzetközi közösség.

A NATO legújabb döntései

A NATO tagjai a csütörtöki ülésen megszavazták, hogy az előzetes információknak megfelelően négy új harci egységet küldjenek Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Bulgáriába a szövetség védelme érdekében – mondta el a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg az ülés utáni sajtótájékoztatóján. Négy hasonló egység már állomásozik Lengyelországban és a balti államokban. A tájékoztatás szerint 40 ezer katona fog állomásozni a NATO keleti határán – adta hírül a 24.hu.

A NATO nemcsak a szárazföldön erősíti meg a keleti határait, hanem ezeket a csapatokat komoly légi és tengeri haderővel is támogatni fogják. „Nagy a felelősségünk, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább, mert az óriási pusztítást eredményezne, ezért nem telepít a NATO Ukrajnába katonai erőt” – idézi a hvg.hu Stoltenberget, fenntartva az eddig is ismert álláspontot.

A katonai szövetség vezetői Ukrajnába irányuló segítségnyújtásról is döntöttek, jelentős mennyiségű katonai felszerelést küldenek a háború sújtotta országba, többek között tankelhárító és légvédelmi rendszereket, valamint drónokat. A tájékoztatás szerint szárazföldön lényegesen több katonai erő lesz a szövetség keleti részén és magasabb készültségi állapotban. A levegőben több sugárhajtású repülőgépet vetnek be és a tengeren pedig hosszabb ideig cirkálnak hordozócsapatok, tengeralattjárók és harci hajók.

Stoltenberg hozzátette, hogy a több katonai felszerelés mellett a kibervédelmet is erősítik, és a NATO egyben segít Ukrajnának is megvédeni magát a nukleáris és biológiai fenyegetések ellen. Kijelentette: a NATO-szövetségesek összehangolják erőfeszítéseiket az energiabiztonság terén, beleértve az ellátási források diverzifikálását és az orosz olajtól és gáztól való függőség csökkentését.

A főtitkár kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója hosszú távra megváltoztatta biztonsági környezetünket, és a NATO hosszú távon is felkészült. Kitért arra is, hogy Oroszország Ukrajnát és a szövetségeseket azzal vádolta meg, hogy vegyi fegyvert akarnak használni – Stoltenberg azt mondta, hogy ez egész egyszerűen hazugság, ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország korábban már bevetett vegyi fegyvert. Hozzátette: bármilyen vegyi fegyver használata nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára veszélyt jelentene, ezért mielőbb be kell fejezni a háborút.

A tagállamok közös nyilatkozatban leszögezik, hogy a háborút bűntettnek tartják az oroszok részéről. „Határozottan elítéljük Oroszország polgári lakosság, köztük nők, gyermekek és kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek elleni pusztító támadásait. Együtt fogunk dolgozni a nemzetközi közösség többi tagjával, hogy felelősségre vonjuk azokat, akik felelősek a humanitárius és nemzetközi jog megsértéséért, beleértve a háborús bűnöket is” – áll a szövegben.

Leadfotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán