Tudtad? Ilyen hatással van a pletykálkodás a pszichés állapotodra

Érzelmi szadizmus

Bár a mai világban elég nehéz elkerülni a pletykákat, hiszen nemcsak családi, baráti, ismerősi körünkből, de például a médiából is ömölhetnek ránk a különféle híresztelések, odafigyeléssel, tudatossággal "semlegesíthetjük" a mendemondákat. Amikor valaki elkezd másokról pletykálni a jelenlétünkben, igyekezzünk arról beszélni, milyen jó dolgokat tudunk az érintettről, tanácsolja dr. Breur. A módszer segítségével az eredeti - és valószínűleg nem túl kedvező - pletyka helyét pozitív információk vehetik át. Az is beválhat, hogy amint meghallunk valakit pletykálkodni, azonnal kimentjük magunkat és arrébb megyünk, így nem értesülünk a szóbeszédről. Természetesen, akinek van hozzá mersze (és úgy ítéli meg, érdemes), elvonulás helyett ilyenkor konfrontálódhat is a pletykás emberrel: mondjuk el neki, hogy számunkra kényelmetlen, hogy pletykál, és igyekezzünk másra terelni a beszélgetést. Dr. Breur szerint azzal ugyancsak elvehetjük a pletyka élét, hogy a másik nyomorán való csámcsogás helyett arra sarkalljuk a többieket, hogy beszéljük meg, hogyan segíthetnénk a nehéz helyzetben lévő illetőn.

Amikor a pletyka rólunk szól

Személyes érintettség esetén, vagyis akkor, ha mi vagyunk a pletyka tárgya, kicsit nehezebb a helyzet. Dr. Hallowell azt javasolja, keressük meg a forrást, aki az engedélyünk nélkül valós vagy kitalált információkat terjesztett, és beszélgessünk el vele arról, miért tette. Bizonyos helyzetekben azonban az a legjobb taktika, ha tudomást sem veszünk arról, hogy rólunk pletykálnak. "A pletykákat gyakran kicsinyes emberek terjesztik. Ha foglalkozunk velük vagy a mendemondáikkal, akkor az azt jelenti, hogy lesüllyedtünk az ő szintjükre, és előfordulhat, hogy ezt nem tartjuk szükségesnek, nem akarjuk. Elképzelhető, hogy pont az a céljuk, hogy felidegesítsenek minket, és konfliktust provokáljanak, amennyiben azonban lepereg rólunk a gonoszkodásuk, keresztbe húzzuk a számításaikat" - mondja dr. Hallowell.

Fotó: 123rf.com