Ezek a tényezők állhatnak a dadogás hátterében – a felnőtteket is érintheti!

A dadogás, olyan beszédzavar, amikor az egyén szavakat, szótagokat vagy kifejezéseket ismétel vagy hosszabbít. Mindannyiunkkal előfordulhat, akár egy stresszes állásinterjún, telefonon keresztül egy fontos ügyet megbeszélve, vagy akár egy nagyobb tömeg előtt tartott előadás során. Ebben a cikkben elmagyarázzuk a dadogás lehetséges okait és hogy mit lehet ellene tenni.

A legtöbb gyermek, aki kicsiként dadogott, felnőttkorában nem teszi. Általában a gyermek fejlődésének előrehaladtával a dadogás megszűnik. A korai beavatkozás segíthet a felnőttkori dadogás megelőzésében is.

Bár a legtöbb gyerek túlnő a dadogáson, az NIDCD (Az Országos Süketség és Egyéb Kommunikációs Zavarok Intézete) kijelenti, hogy a dadogásból nem gyógyuló gyermekek 25 százaléka felnőttként is dadog.

Ugyanakkor más oka is lehet annak, ha egy felnőtt kezd el dadogni.

Gyors tények a dadogásról

Íme, néhány kulcsfontosságú pont a dadogásról:

• A dadogás több fiút érint, mint lányt.
• Egyes esetekben a dadogás teljesen megakadályozza, hogy az egyén hangot adjon ki.
• A hivatalos diagnózis érdekében érdemes felkeresni egy beszédnyelv-patológust.
• A legtöbb dadogó gyerek kinő belőle.
• Néha a dadogás fejsérülés következménye lehet.
• A dadogás tünetei
• Szó, kifejezés vagy mondat kezdésének nehézségei
• Szó vagy hangok meghosszabbítása egy szón belül
• Hang, szótag vagy szó ismétlése
• Rövid csend bizonyos szótagok vagy szavak esetén, esetleg szünetek egy szóban
• További szavak, például "öm" hozzáadása, ha nehézségekbe ütközik a következő szóra való váltásnál
• Az arc vagy a felsőtest túlzott feszülése vagy mozgása a szó előállításához
• Szorongás a beszéd miatt
• Gyors pislogás
• Az ajkak vagy az állkapocs remegése
• Tikkelés
• Fejrándulások
• Ökölbe szorított kéz

A szakértők nem teljesen biztosak abban, hogy mi okozza a dadogást. Ám a következő tényezők is kiválthatják vagy okozhatják a dadogást:

Lapozz tovább, a cikk folytatódik!

fotó: 123rf.com