A világháború óta pusztult, most újra régi fényében ragyog a Rumbach utcai zsinagóga

Fotókon a második világháború óta pusztuló Rumbach utcai zsinagóga, ami végre újra élettel telik meg. Az Otto Wagner tervezte, 1872-ben átadott épület évtizedeken át pusztult a belváros közepén, ám mára csodálatos megújuláson esett át. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként nyílt újra a felújított zsinagóga.

A Rumbach utcai zsinagóga története

A gyönyörű VII. kerületi épület a második világháború óta pusztult, 1959-től nem is használták vallási célokra, a hetvenes években a mennyezet is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. A nyolcvanas években konferenciaközpontot akartak belőle alakítani, de szerencsére az építőipari vállalat csődbe ment, így az épület visszakerült az államhoz, majd 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközséghez. Sok évtizedes hányattatás után az elmúlt néhány évben az épület teljes rekonstrukción esett át, az eredmény pedig lenyűgöző.

A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Ugyanaz a sárga-narancs motívum található meg rajta, amely a közelben lévő Dohány utcai nagy zsinagógán is. Ez az imaház azonban azoknak a zsidóknak épült, akiknek a Dohány épülete nem felelt meg, akik annál konzervatívabbak voltak.

A falán magyar nyelvű emléktábla olvasható, amely azokra a zsidókra emlékeztet, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze, mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyec-Podolszijkba szállítottak a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket.

Cikkünk folytatódik, lapozz!

Fotó: Fortepan / Hámori Gyula