Merkely Béla elárulta, mi történik, ha hazánkba is megérkezik az indiai vírusváltozat

A Semmelweis Egyetem rektora részletesen kifejtette, van-e okunk félni a koronavírus jelenleg legveszélyesebbnek tartott mutánsától.

Van okunk aggódni az indiai mutáns miatt?

Magyarországon az utóbbi időben ugyan lassult az oltási program korábban jóval dinamikusabb üteme, uniós összehasonlításban még így is remekül állunk az átoltottság terén. Kérdés, mire lesz ez elegendő a későbbiekben, és a harmadik járványhullám lecsengését követően lesz-e még olyan időszak, amikor ismét jelentősen növekszik a fertőzöttek száma. Egyes hazai kutatók egy esetleges negyedik hullámot sem tartanak kizártnak - sokan pedig egyenesen attól rettegnek, mi történik, ha az indiai vírusvariáns Magyarországra is megérkezik.

Ma reggel a Semmelweis Egyetem rektorával, Merkely Béla Széchenyi-díjas professzorral készített interjút az Origo. A szakembert a beszélgetés során egyebek mellett arról is faggatták, mi történne, ha az indiai mutáns hazánkba is elérne. "Az indiai mutáns vírus ellen minden Magyarországon alkalmazott oltások az eddigi adatok alapján jól védenek, ezért véleményem szerint ez nem okoz gondot nálunk. Hazánkban a brit mutáns terjedt el, ez az agresszívebb, virulensebb kórokozó némileg megakadályozza más vírusvariánsok terjedését is. Erről Karikó Katalinnal is beszélgettünk találkozásunk során. A brit mutáns okozta itthon a súlyos harmadik hullámot, és láttuk, hogy ez nem engedte elterjedni a dél-afrikai vírusvariánst sem" - válaszolta Merkely.

Fotó: 123rf

Lapozz, a következő oldalon folytatjuk!

Oltás után nem érdemes antitestszintet méretni

Merkely a jelenlegi koronavírus-válság egyéb aspektusairól is nyilatkozott az Origónak. Sokan az oltás felvétele után megmérettetik az antitestszintjüket - Merkely szerint mindez teljesen felesleges. "Több oka van, hogy miért nem érdemes méretni az oltás után kialakult antitestszintet. Egyrészt a vakcináknak különböző a hatásmechanizmusa. Az mRNS-vakcinák hatására a vírus tüskefehérjének néhány alkotóeleme ellen termel ellenanyagot a szervezet. Az úgynevezett adenovírus vektorvakcinák hasonlóan működnek, de egy kicsit nagyobb fehérjerészecske-csoportra adnak immunválaszt. A Sinopharm az egész vírust juttatja a szervezetbe, így az antitestképzés többfajta vírusfehérje ellen történik. A gyógyszertári tesztek pedig csak egyfajta antitestet mutatnak ki, amelynek mennyisége teljesen más lehet a különböző vakcinák esetében. Akinél kevés az antitest a teszt szerint, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem védett. Ezek a tesztek nem sokat érnek" - mondta a Semmelweis Egyetem rektora.

Merkely arra a kérdésre is válaszolt, előfordult-e a klinikájukon, hogy valaki mindkét oltás felvétele után betegedett meg. "Egy-egy eset nálunk is előfordult – a betegeket különböző vakcinákkal oltották. Pfizerrel, Modernával, Szputnyikkal, AstraZenecával és Sinopharmmal. De hangsúlyozom: egy-egy esetben fordult ez elő. Nem látjuk, hogy bizonyos vakcináknál halmozottan jelennének meg a betegek két dózis beadása után. Inkább az a tapasztalat, hogy minden vakcina nagyon jól véd" - összegezte tapasztalatait a kutató.

A rektor - korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan - ismét "védelmébe vette" a Sinopharm- és az AstraZeneca-vakcinát, hangsúlyozván, hogy mindkét oltóanyag kellő hatékonysággal bír. "A kínai védőoltás ugyanolyan jó, mint a többi, és az emberek egy része ezek miatt a negatív híresztelések miatt mégsem akarja ezt beadatni. Holott két oltással megválthatnánk a szabadságunkat, leállíthatnánk a járványt, és biztosítanánk a családunk immunitását is. Teljesen nyilvánvaló, hogy az AstraZeneca is a rossz híresztelés áldozata lett. Húszmillió AstraZeneca-oltást adtak be csak Angliában, és áprilisban lényegében nem volt már halálos áldozata a járványnak a szigetországban. Németországban, Norvégiában ellehetetlenítették az AstraZeneca védőoltást, az erről megjelenő hírek hatására pedig Magyarországon is kevesen oltatják be magukat ezzel a vakcinával. Az a gond, hogy a híradásokban sokkal erőteljesebben számoltak be arról, hogy egy-egy esetben előfordult vérrögképződés az AstraZenecánál, mint arról, hogy Anglia gyakorlatilag ennek az oltóanyagnak köszönheti a szabadságát" - fogalmazott Merkely Béla.

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf