Mozogj velünk: fájdalommentesség funkcionális edzéssel

Gyógytornászként azt szoktam tanácsolni, hogy ha van valakinek fájdalma, panasza, az napi szintű odafigyelést, mozgást igényel. Ha a panaszok csökkennek, a mozgások javulnak, az életminőség is javul, a napi rutin valamelyest csökkenthető. Azonban nagyon fontos, hogy a fájdalom eltűnése után is heti rendszerességgel tornázzunk, mozogjunk, sportoljunk! Nagyon gyakran találkozom azzal, ha valakinek fájdalma van, akkor aktív és tornázik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy javuljon, de általában csak addig, amíg a panaszok meg nem szűnnek. Ha eléri a fájdalommentességet, akkor viszont egy csapásra újból elfelejtkezik magáról, teret adva annak, hogy nagyobb eséllyel alakuljon ki újból fájdalom. Ez pedig nem ritka, hogy egész hamar visszajön. Ha azon szerencsések közé tartozunk, akinek soha semmije nem fájt, akkor is javasolt természetesen a rendszeres testmozgás, hogy ne is alakuljon ki panasz.

Mozogj velünk!

A WHO ajánlása alapján a felnőtteknek átlagosan heti legalább 150 perc (150-300 perc) közepes intenzitású testmozgás javasolt, vagy legalább 75 perc (75-150 perc) erős intenzitású, vagy ezek megfelelő arányú kombinációja. Akik ülő munkát végeznek, nekik még ennél is több, az ülő életmódból fakadó problémák kialakulásának csökkentése érdekében. Gyermekek és serdülők számára napi 60 perces testmozgás ajánlott. (1) Tegyük a szívünkre a kezünket és vizsgáljuk meg, ehhez képest mennyit mozgunk átlagosan? Azt gondolom, ha csak heti egyszer 60 percet mozgunk, a semminél már az is több, és annak is nagyon sok pozitív hatása van!

Manapság számtalan mozgásforma közül válogathatunk. Ezek között vannak pörgősebbek, intenzívebbek, és lassabb, nyugodtabb jellegűek is. Kinek- kinek igénye szerint. Mozoghatunk a szabadban és fitness teremben, csapatban és egyénileg is. Az a legjobb, ha már egészen gyerekkorban ránk ragad a mozgás szeretete, és ezt visszük tovább felnőtt korunkra és ezt adjuk át a gyerekeinknek is.

Általam egy nagyon kedvelt mozgásforma a funkcionális edzés. Kikapcsol, átmozgat és erősít, de mégis az ízületeket védve és gerincbarát módon teszi ezt. Változatos, kreatív, a saját testsúlyos gyakorlatok mellett rengeteg eszközt használ, ami még színesebbé teszi az edzést, így soha nem unalmas. Gyakorlatai a mindennapi mozgásokra épülnek (például guggolások, emelések). Komplexen, összetetten, nem pedig izoláltan dolgoztatnak egy- egy izomcsoportot. Tehát például nem találkozunk olyannal, hogy ülő helyzetben fogunk 10 kilót, és bicepsz erősítést végzünk sima könyök hajlítással. Van benne viszont olyan, amikor az egyensúlyt megtartva, koordinációt fejlesztve, törzs stabilizátorokat bekapcsolva végezzük ugyanezt a könyök hajlítást. A funkcionális edzésen a gyakorlatok végtelen számú kombinációja lehetséges, melynek célja az egészséges mozgásrendszer kialakítása, a mobilitás, stabilitás, erőnövelés, egyensúly- és koordináció fejlesztés, és nagy hangsúlyt kap a törzs stabilizátorainak fejlesztése is. A gyógytorna gyakorlatokat ötvözve a funkcionális edzés elemeivel, remekül használható akár preventív jelleggel, akár egy sportoló számára, vagy a rehabilitáció késői szakaszában, amikor ezek a típusú gyakorlatok megengedettek. Igazából akár a funkcionális edzés mellett tesszük le a voksunkat, akár valami más mellett, a lényeg az, hogy sportolunk, mozgunk, jól érezzük magunkat, és feltöltődünk testileg- lelkileg!

Leadfotó: Palotás Andrea Forrás: (1): World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour Bull FC, Al-Ansari SS, Biddle S, et al. Br J Sports Med 2020; 54: 1451-1462.doi:10.1136/bjsports-2020-102955