Mit ettünk az avar korban?
Mostanra minden háztartásban kialakultak különböző hagyományok az ünnepi ételeket illetően, pontosan tudjuk, mikor mi kerül az asztalra. Karácsonykor egy magyar konyhában biztosan készül például halászlé, borleves, bejgli, kacsa vagy liba, húsvétkor pedig a sonka-tojás-kalács triója a bevett szokás. De vajon hogyan történtek az étkezések jeles alkalmakkor a régi időkben? Most ezt járjuk kicsit körbe.
A középkori ember étkezése
Tekintettel arra, hogy a középkori ember szokásairól, életmódjáról rengeteg írásos forrás nem maradt fenn, így a szakemberek kénytelenek leginkább az akkori anyaghasználatból, illetve különféle leletek révén következtetni az avar táplálkozási hagyományokra. A Magyar Nemzeti Múzeum forrásai szerint már régen is megadták a módját a Kárpát-medence lakosai az ünnepeknek, így nem vonták meg maguktól a finom falatokat azokban az időkben sem.
Az avar kor
Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak. A Kaukázusban élő mai avarokkal való kapcsolatuk vitatott. A 9. században ez a birodalom apró államocskákra hullott szét. Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is vitatott. Ázsiában alakultak ki. A Kína mellett birodalmat létrehozó hsziungnukkal, a heftalitákkal és a zsuanzsuanokkal egyaránt kapcsolatba hozzák őket. A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. Kárpát-medencei történetük során korai avar kort és késő avar kort különböztethetünk meg. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja (onogur magyarok) - írja a Wikipédia.
Az avar korban a sztyeppei népesség letelepült és összeolvadt a helyi lakossággal, így egy közös táplálkozási kultúra alakult ki. A falusi településeken akkoriban már mezőgazdálkodó népesség élt, amelynek állandó falvaiban az ételkészítés nyomai megtalálhatók - olvasható az MNM írásában.
Leadfotó: 123rf; forrás: Magyar Nemzeti Múzeum/Szenthe Gergely írása
Oldalak
