Összehasonlították a koronavírust a legnagyobb világjárványokkal

Jellemzők

Fekete halál (pestisjárvány)

A járvány a történelem legpusztítóbb pandémiája volt a 14. században. A fertőzést rágcsálók bolhái terjesztették, így került át az emberre. A pestist a selyemúton, a kereskedők ruházatában és az árukban hozták be anno Európába. Akkor a városok koszosak voltak, az ivóvíz szennyezett, a lakosok immunrendszere pedig gyenge volt. A betegség gyorsan terjedt és rengeteg életet követelt. Az orvosok nem tudták, hogyan védekezzenek a problémával szemben, mely általában fájdalmas testi tünetekkel - a nyirokcsomók megduzzadásával, a bőr elfeketedésével, hányással, vérzéssel, tüdőbajjal - járt. A járvány leginkább Európának okozott veszteséget, kipusztította közel a kontinens felét.

Spanyolnátha

A betegség az influenza A vírusának első és legpusztítóbb változata volt az első világháború idején. A járvány főként a 20-40 éveseket sújtotta, náluk a fertőzés gyorsan vérzéses tüdőgyulladássá alakult át, mert az immunrendszerük túlreagálta a problémát és megsemmisítette a tüdőszöveteket. Az idősebbek halálát inkább a másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás okozta. A betegség heves volt és gyors. Magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt, három hullámban söpört végig.

Kolera, ebola

A kolera súlyos hasmenéssel és hányással jár, amitől gyorsan ki lehet száradni. Bakteriális fertőzés, mely széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A fertőzés lappangási ideje néhány nap, de néha hosszabban is elhúzódhat. Az európai változata inkább a nyár második felében észlelhető.

Az ebola vérzéses láz, mely testnedvekkel terjed. Csak közvetlen érintkezés útján lehet elkapni, de az esetek 70 százalékában halálos. Tünetei között szerepel a hányás, magas láz, véres hasmenés, belső vérzés, szemfájdalom. A 2014-2016 között zajló járvány a vírus 1976-os azonosítása óta a legsúlyosabb fertőzés volt a megbetegedések és az áldozatok számát egyaránt tekintve, mely Nyugat-Afrikát sújtotta leginkább.

MERS

A vírus általában enyhe vagy közepes mértékű felső légúti megbetegedéssel jár, mely hasonló a megfázáshoz. Tünetei között lehet orrfolyás, köhögés, torokfájás, esetleg fejfájás vagy néha láz, amely pár napig tarthat. A gyengült immunrendszerrel rendelkezők, az idősek és a nagyon fiatalok számára előfordulhat, hogy a vírus sokkal súlyosabb légúti megbetegedést okozhat, például tüdőgyulladást vagy hörghurutot. Van egy maroknyi emberi koronavírus, mely sok esetben halálos. A közel-keleti légzőszervi szindrómát - más néven MERS vírust - először a Közel-Keleten jelentették 2012-ben. A hivatalos adatok alapján akkor a fertőzött 10 beteg közül négy halt meg.

SARS

A súlyos akut légzőszervi szindróma, más néven SARS szintén súlyosabb tüneteket okozhat. Először a dél-kínai Guangdong tartományban azonosították, a WHO szerint légzési problémákat okoz, de hasmenést, fáradtságot, légszomjat, légzési zavart és veseelégtelenséget is diagnosztizálhatnak miatta. A beteg életkorától függően a SARS-szal okozott halálozási arány az esetek 0-50 százaléka volt, az idősebbek voltak a legsebezhetőbbek.