Ne nyomkodd már azt a sz@rt!
Most őszintén, kinek a szájából nem hangzott már el ez a mondat, vagy ki ne hallotta volna már valaktől. Igen, az okostelefon uralja az életünket és ez úton-útfélen bebizonyosodik. Te sem bírod ki?
A készenlét állapota
Amikor úgy van a kezed a telefonod közelében, hogy bármelyik másodpercben elő tudd kapni a készüléket és reagálni tudj a világ eseményeire. De nem egy kicsit később. Azonnal. Gondolom Te is érzed a bizsergést, amikor pittyeg a telefonod, és valami miatt nem nézheted meg, hogy sms-t kaptál-e, e-mailt, messenger üzenetet, viber pittyet vagy azért jelzett a mobilod, mert Te is hiányzol neki és kommunikálni akar veled. Az enyém éppen most pityegett, de akkor is kibírom, hogy ne nézzem meg addig, amíg meg nem írom a cikket. Átérzed?
Most tuti, hogy a sajátodhoz nyúlsz, hogy ellenőrizd, mi történt az éterben ez alatt a 20 másdperc alatt, amióta olvasol (ha csak nem épp a mobilodon olvasol persze). Kicsit olyan ez, mint az ásítás, nem igaz? :)
Pár éve még azt sem tudtuk elképzelni, hogy bárhol elérhetnek minket és mi is másokat, most pedig azt nem tudjuk elképzelni, hogy ne így legyen. Most nem kikiabál az anyuka a villanykapcsoláskor, hogy „Gyere fel!”, hanem dob egy Facebook üzenetet, vagy skypon rácsörög a gyerekre, netán előtte még csekkolja is valamelyik alkalmazással, hogy merre jár.
Felnőtt a nagytestvér, és többet lát, mint azz Orwell gondolta volna. Ez olyan nyugtalanítóan, egyben izgató érzés. Nah, muszáj megnéznem a telefont. :D
Ha te is érted, mire gondolok, fejezd ki egy LIKE-al. Olvasd el a tegnapi bejegyezést is!
Fotó: fastcompany.net Leadfotó: huffingtonpost.com
Oldalak
