Divatos barnaság - A napozás történelme
Sápadt, napcsókolta vagy bronz? A történelem során a napozás többször is kiment a divatból attól függően, hogy mi számított divatos bőrszínnek. A bőr egyfajta természetes státusszimbólum, mely tükrözi a személyiségünket, hiszen állapota függ a lehetőségeinktől, az általunk követett trendektől és életstílusunktól is.
Jelenleg a legtöbb országban a mérsékelt barnaság trendje figyelhető meg, mely viszonylagos jólétet, egészséget és az élet élvezetét közvetíti felénk. Másrészről az emberek hajlamosak előítéleteket megfogalmazni a túlságosan sápadt vagy épp ellenkezőleg, feltűnően lebarnult bőrszínnel szemben.
A barnaság története
Körülbelül száz évvel ezelőttig egyértelmű volt, hogy aki teheti az árnyékban marad. A sápadt bőrszín az arisztokrácia kiváltsága volt, hiszen nekik nem kellett napra menniük – ellentétben a lakosság többi részével, akik kint dolgoztak a földeken. A hölgyek különböző kozmetikumokkal próbálták hangsúlyozni elegáns sápadtságukat és vastag púderréteggel fedték bőrüket vagy erősen mérgező ólommal és gyakori érvágással próbáltak méginkább sápadttá válni.
Chanel a forradalmár
A “sápadtság százada” 1923-ban hirtelen véget ért, amikor Coco Chanel Wellington hercegének jachtján töltött egy nyarat és csokoládébarnán tért vissza a vakációról. Coco részéről ez véletlen volt, de a sajtó már új divatirányzatként publikálta és nők ezrei követték lelkesen. Négy évvel később megjelent az első nap barnította modell a brit Vogue magazinban. Az orvosok közvetve támogatták a napbarnítottság hirtelen lábra kapott népszerűségét, mert újra felfedezték a napsütés éltető erejét, így hosszú napfürdőzést írtak fel pácienseiknek.
Az UV-filter megjelenése
Nyomj itt egy nagy
Tetszik-et és gyere
máskor is!
Oldalak
Hasonló cikkek
