Femcafe katt! blog

Összeházasodtunk Juliskával. De közben felmerült bennem egy csomó kérdés. Akkor most ez hogy is van? Mikor házasodik az ember? Kinek fontos ez? És legfőképp mitől működik?

Az a helyzet, hogy szeretem a meglepetéseket. De hát ki nem?! Bár van olyan ismerősöm, aki kifejezetten nem szereti, sőt a meglepetés partiktól egyenesen falnak megy. De ez nem én vagyok, én kedvelem. Kedvelem a kis apró kedvességeket. De nem csak kapni, adni is szeretek. Azt talán még jobban. Drága Juliskámat meglepni egy szál virággal vagy csokival. Apropó! Enni is nagyon szeretek. Nem vagyok igazán válogatós. És már rá is kanyarodtam a bejegyzés témájára.

Bloggerünk, Sánta Laci most éppen kis hazánkon kívül bizonyítja, hogy Magyarország tele van tehetségesebbnél tehetségesebb színészekkel. A Szépség és a Szörnyeteg című daraban játszik Németországban, és megírta, miket látott, hallott. Tényleg megírta - kézzel, tollal; fogadjátok szeretettel!

Tehát folytassuk! Az előző részben elkezdtem mesélni, hol jártunk a nyáron. Lassan itt a tél, most már azért éjszakánként rendszeres a fagy, előkerültek a melegebb kabátok, sálak és sapkák. Szóval egykettőre itt a tél. Innen nézve aztán még csodálatosabb felidéznem, milyen is volt a nyaralás!

Tudtad, hogy van egy testvérem? Igen, van egy TESTVÉREM. Ez már önmagában is nagy dolog, mert számomra ez nem csak egy egyszerű szó, hanem felelősség, az egyik legszentebb kötelék. Úgy érzem, mi igazán jó testvérek, barátok vagyunk. Nem értünk egyet mindenben, de a fontos dolgokat feltétlenül megosztjuk egymással és meghallgatjuk egymás véleményét. Ha jobbnak gondoljuk a másik meglátásait a sajátunknál, megfogadjuk, és aszerint cselekszünk. De miért is írom ezt le? Azért, mert az én drága kistestvérem Junior Prima díjat kapott!

Miről szól minden? A sok meló, a rohanás, szövegtanulás, koreográfiák betanulása, autókázás, rohanás. Nem, nem panaszkodom, sőt! A lényeg, hogy a sok munka mellett a pihenésre is kell időt fordítani, mert ha az ember nem figyel magára, nem fordít időt a feltöltődésre, akkor előbb vagy utóbb befásul. Én nem akarok ilyen lenni. Sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen az úti cél, és végül úgy döntöttünk, hogy összekötjük a kellemest a hasznossal: elmentünk hát arra a szigetre, ahol a Mamma Mia! című filmet forgatták. Irány tehát Görögország, irány Skopelos!

Véletlen? Egy fenét! Egyszerűen így akarták az égiek. Nem írtam túl sokat arról, hogy milyen volt az eljegyzésem, vagyis nem az enyém, hanem a Juliska lánykérése, de lehet, hogy már hallottad, olvastad. A lényeg, hogy megkértem Juliska kezét.

A közelmúltban több haláleset is történt a családomban, és a család baráti körében. Egyik nagyon váratlanul, másik kevésbé, hosszú betegség után, talán megváltásként történt. Így akarva, akaratlanul elgondolkodik az ember. Ennyi az élet? Vagyis Mennyi az élet?

Oldalak