Csodálatos éjszaka előtt állunk: szuperhold és teljes holdfogyatkozás is lesz

Szuperhold

Bár a mostani holdfogyatkozást a helyszínről nem nézhetjük, éjszaka így is érdemes lesz az égboltot nézni. Május 26-án, holdtöltekor az égitest kifejezetten közel lesz bolygónkhoz, emiatt a szokásosnál jóval nagyobbnak és világosabbnak fog tűnni.

Ezt a jelenséget szuperholdnak nevezik. Ilyenkor azért lehetséges, hogy az égitest nagyobbnak és fényesebbnek tűnik, mert a Hold nem tökéletes körben kering a Föld körül, ez pedig azt jelenti, hogy pályáján mozogva hol közelebb, hol távolabb kerül bolygónkhoz. A legközelebbi pont tudományos neve perigeum, a legtávolabbinak pedig apogeum. A Hold május 26-án éri el a perigeumát, ekkor 357 462 kilométerre jár majd tőlünk, azaz 153 méterrel közelebb, mint a legutóbbi szuperhold idején április 27-én – az átlagos távolság nagyjából 384 ezer kilométer.

A szuperhold kifejezés valójában nem hivatalos csillagászati fordulat, a szót 1979-ben alkotta meg Richard Nolle asztrológus. Nem hivatalosan szokták továbbá rózsaszín holdnak is nevezni, de nem az égitest színe miatt, hanem a tavasszal nyíló virágokra utalva – legalábbis állítólag innen ered az amerikai hagyományokból átvett elnevezés.

A napokban ráadásul az Esthajnalcsillagként ismert Vénuszra is megéri figyelni, hiszen kifejezetten fényesnek látjuk majd.

Fotó: MTI/PAP/Lucasz Gagulski; leadfotó: 123rf.com