Egy felkavaróan pontos elemzés: ez történne, ha Oroszország bevetné az atomot Ukrajnában
Brutális pusztítást okozna, ha bevetnék az atomot az oroszok
A taktikai nukleáris rakéták hatóereje csekélyebb, mint a stratégiai jelentőségű támadóeszközöké, s az előbbiek célba juttatása egyszerűbb is. Legfőképpen egy-egy konkrét katonai célpont megsemmisítésére szokták használni ezeket a fegyvereket, de megfelelő robbanófejjel ellátva azok az orosz rakéták is nukleáris eszközökké alakíthatók, melyeket jelenleg is alkalmaznak a háború során.
Az Index az UNIAN oldalát idézte, mely szerint abban az esetben, ha az oroszok az egyik Iszkander rakétájukat látnák el nukleáris robbanófejjel, akkor az a támadóeszköz körülbelül 50 kilotonnás erővel rendelkezhetne. Mutatjuk, milyen mértékű pusztítást tudna okozni egy ilyen rakéta különböző távolságokban:
- A becsapódás centrumától számított 380 méteren szinte minden – az emberektől az épületekig – száz százalékig megsemmisül. 800 méteres távolságnál van némi esély rá, hogy rövid távon túléljék a támadást az ott tartózkodók.
- 1,7 kilométeres távolságnál az épületek váza nagyjából megmaradhatna, de részben ezek a területek is tűz martalékává válnának. Akik a közelben tartózkodnak, nem veszítenék életüket azonnal, de sugárfertőzés következtében később belehalnának az atomtámadásba.
- Nagyobb távolságban a robbanás által eredményezett lökéshullámok okozhatnak további igen súlyos sérüléseket és károkat. Három kilométerig a legtöbb áldozat súlyos, harmadfokú égési sérüléseket szenvedne, de még öt kilométernél is elsőfokú sérülésekre kellenne számítaná. Az itt tartózkodók életkilátásait is csökkentené a sugárfertőzés.
- A robbanás középpontjától számított kilenc és fél kilométeres területen nukleáris gombafelhő jelenne meg, és kialakulna egy radioaktív zóna.
- A radioaktív anyagot a szél messzebb lévő területekre sodorhatja. A robbanás centrumától mért 60 kilométerre a sugárzás még mindig olyan erős lenne, mint amilyet a csernobili Vörös erdőben mértek.
A robbanás pontos helyétől függően több ezertől több száz ezerig terjedhetne a halálos áldozatok száma. Sokan lennének, akik nem a detonáció után, hanem hónapokkal vagy akár évekkel később halnának meg a sugárfertőzés következtében.
Fotó: 123rf
Eddig sosem tapasztalt, új csillagrobbanást figyelt meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (European Southern Observatory's Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
