Neked is feltűnt már? Ez a szín szinte sosem szerepel a nemzeti zászlókon

Az előkelő szín
A lila szín először is a királyi méltóságok árnyalata volt, éppen ezért Angliában a 16. században I. Erzsébet királynő megtiltotta, hogy a közvetlen uralkodói családon kívül bárki is viselje ezt a színt. Ez azonban még mindig nem indok arra, hogy miért nem szerepel a lobogókon ez az árnyalat: ez főleg annak köszönhető, hogy a lila szín előállítása meglehetősen költséges volt a múltban, és csak a 19. század közepe óta létezik a lila festék olcsó, szintetikusan előállított verziója. A múlt századokban ezt a színt a Földközi-tenger partszakaszán honos, specifikus tengeri csigákból állították elő: a folyamat azonban munkaigényes, ezáltal drága volt, valamint a csigák készlete sem tartott örökké – egy gramm lila festék előállításához 10.000 csigára volt ugyanis szükség. A lila tehát csak a hihetetlen gazdag emberek számára volt elérhető, ezért nem tervezett egyik ország sem olyan zászlót, amin ez a szín szerepelt volna, hiszen a lobogókat tömegesen kellett előállítaniuk. A helyzet 1856-ban változott meg, az áttörés pedig William Henry Perkin nevéhez köthető. Perkin mindössze 18 éves volt, amikor felfedezte a lila festék szintetikus előállításának módját, amihez már nem kellettek a különleges csigák. Egy kísérlet során rájött, hogy kátrányból nagyon olcsón és nagy mennyiségben lehet előállítani az addig különlegesnek számító színt, gyakorlatilag bármilyen árnyalatban. Perkin hamarosan meggazdagodott szabadalmaztatott módszerének köszönhetően, így a lila elterjedt az egész világon, és immáron nem csak a gazdagok vagy az uralkodói család sarjai öltötték magukra. Nem véletlen tehát, hogy az a két ország, akik a lila színt választották zászlójukra, csak a 20. században tették meg ezt a lépést.
Rózsaszínné vált egy patagóniai lagúna Argentína déli részén. A jelenség aggasztó a helyi lakosok és a hatóságok számára is.





























