Megpecsételheti a Nagy-korallzátony sorsát az éghajlatváltozás

Az utóbbi időben egyre jelentősebbé váló hőhullámok miatt a korallfehéredés veszélye fenyegeti a világörökség részének számító Nagy-korallzátonyt.

Kilökődnek a korallokban élő algák

Az Ausztrália északkeleti partvidékén található és egyben a világörökség részének is számító Nagy-korallzátonyt az utóbbi évek hőemelkedése miatt a korallfehéredés veszélye fenyegeti. Erről a Climate Council nevű civil szervezet tett közzé egy jelentést a napokban – tudatta az MTI.

A fehéredés jelensége azt jelenti, hogy a tengervíz túlzott felmelegedése miatt a korallokban élő algák kilökődnek, és csak egy fehéres színű víz marad utánuk. Ez azért veszélyes, mert ha az algák nem épülnek néhány héten belül vissza a korallok szöveteibe, akkor azok éhen halhatnak. Az algák ugyanis kulcsszerepet játszanak a korallok tápanyagainak előállításában, illetve ők biztosítják a korallok színét is.

A trópusi korallzátonyok már 1,1 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett is jelentős károkat szenvedhetnek, az 1,5 fokot is meghaladó felmelegedést pedig talán már nem is lesznek képesek túlélni – közölte Simon Bradshaw, a jelentés egyik szerzője. A tengervíz hőmérséklete ráadásul az elmúlt hat évben az átlagosnál 2-4 Celsius fokkal volt magasabb, ami tovább fokozza a fenyegetettséget, nem beszélve a zátonyt a nyáron szokásos, Ausztráliában decembertől februárig tartó hőstresszről. Ez akkor következik be, ha a környezet hőmérséklete meghaladja azt az értéket, amit az élőlény még kezelni képes.

Fotó: 123rf

Ez lehetne a végső megoldás

A szakértők szerint ha az elfehéresedés fő okozója, a klímaváltozás tovább fokozódik, akkor 2034-től kétévente, 2044-től pedig már évente sújthatja tömeges fehéredés a Nagy-korallzátonyt. A feljegyzések kezdete óta 2021 volt a legmelegebb év.

Az UNESCO szakértői csoportja tárgyalásokat kezd az ausztrál kormánnyal és a megfelelő illetékesekkel egy 2050-ig szóló korallmentő tervről. Felmerült az is, hogy veszélyeztetett világörökségi résznek nyilvánítsák a zátonyt.

A végső megoldást azonban a Climate Council szerint az ország szén-dioxid-kibocsátásának a csökkentése jelentené, amelyre Ausztrália korábban nem volt hajlandó. A civil szervezet azt szeretné, hogy Ausztrália 75 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig a 2005 előtti szinthez képest, majd 2035-ig zéróra szorítsa le a nettó kibocsátást.

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf