Megmérték a Föld pulzusát, fontos titkot fedeztek fel bolygónk jövőjével kapcsolatban

Izgalmas kutatásra vállalkoztak a New York Egyetem szakemberei.

Bemutatták a Föld pulzusát

Michael Rampino, a New York Egyetem munkatársa egy friss tanulmányában felettébb izgalmas tudományos projektre vállalkozott: kollégáival együtt a Föld pulzusát szemléltették - írja az IFLScience. A kifejezésnek természetesen vajmi kevés köze van az emberi pulzushoz: az elnevezés a legjelentősebb geológiai események különös mintázatára, ciklikusságára utal. Ennek oka egyelőre még ismeretlen a kutatók előtt.

A New York Egyetem szakértői az elmúlt 260 millió év 89 jól ismert nagy geológiai történését vették górcső alá. Ilyen jelentőségteljes eseménynek számít például egy hatalmas, a földi életre nézvést is súlyos következményekkel járó vulkánkitörés, a tengerszint szélsőséges ingadozásai vagy éppen a tömegkihalások. A kutatók vizsgálódásuk során arra az eredményre jutottak, hogy a szóbanforgó időperiódusban - vagyis a több mint negyedmilliárd esztendő során - az események lazán csoportosultak tíz különböző időpontban, 27,5 millió évenként pedig egyfajta csúcsot képeztek.

Fotó: 123rf

Lapozz, még nem értél a cikk végére!

Mi okozza a ciklusokat?

A New Yorki Egyetem tudósainak elemzéséből végső soron az derül ki, hogy az utolsó nagyobb horderejű geológiai arculatváltás 7 millió évvel ezelőtt zajlott le. Ez egyben azt is jelenti, hogy ettől az időponttól számítva 20 millió éves "nyugodt periódus" vár a kék bolygóra. Tehát van még 13 millió évünk, mielőtt újabb jelentőségteljes geológiai átalakulás következne. Michael Rampino egyébként úgy véli, az ilyen történések a véletlennek köszönhetően esnek meg, de az általuk kinyert adatok statisztikailag mégis bizonyítják a ciklikusság létezését.

Természetesen nem Rampino - és kutatócsoportja - az első, aki a tudományos diskurzusban felveti a szabályos, mintázatszerű ismétlődés lehetőségét. Az elmúlt néhány dekád során arra jutottak bizonyos szakértők, hogy a ciklus megközelítőleg 26-36 millió éves lehet, de az utóbbi idők ugrásszerű tudományos fejlődése, például a radioizotópos kormeghatározás pontosabbá, megbízhatóbbá válása lehetővé tette, hogy akkurátusabb adatok álljanak a szakemberek rendelkezésére.

A kutatók még mindig nem találtak választ a kérdésre, hogy vajon milyen tényező szabályozza az ismétlődést. Rampinóék szerint az egyik észszerű magyarázat, hogy a Föld belső dinamikája formálja a globális lemezmozgásokat, továbbá az éghajlatot. Egy másik lehetséges magyarázat a bolygó Naprendszeren, illetve galaxison belüli keringése lehet.

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf