Még Németországban is érezték hazánk történetének legpusztítóbb földrengését, mely rengeteg emberéletet követelt
1763. június 28-án került sor hazánk történetének legdurvább földrengésére. A természeti katasztrófa Komárom, Győr és Zsámbék térségét sújtotta a legnagyobb mértékben. Az akkori földmozgást a szakértők utólag 6,3-as erősségűre becsülték a Richter-skálán - írja a Rubicon.
Még egy bazilikát is romba döntött
Ez az érték pedig kiváltképp magasnak számít Magyarország viszonylatában. A Kárpát-medence egyébként a földrengések tekintetében szerencsésnek mondható, mivel a kőzetlemezek felépítésének köszönhetően a történelem során többnyire elkerülték az ilyen jellegű katasztrófák. A szeizmológusok nyolcszázra becsülik azon események számát, melyek az elmúlt 2000 év során jelentősebb kárt okozhattak az itt élőknek.
A Komáromot romba döntő 1763. évi földrengés epicentruma Győrtől északkeletre és Komáromtól északnyugatra helyezkedhetett el, de a kataklizmát még Drezdában és Lipcsében is érzékelték. A korabeli feljegyzésekből kiviláglik, hogy a földrengés a Duna-parti város mellett Ácson, Bábolnán és Győrben is pusztított, megannyi lakóház mellett pedig romba döntötte a zsámbéki bazilika épületét is.
Hallottál már valaha a dunaföldvári Krokodil-szigetről? A Dunai szigetek nevű blog egy nemrégiben kelt bejegyzésében összefoglalta a különös földdarab történetét, s egyúttal egy lidérces történetről is beszámolt.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
