A Balti-tengerbe zuhant, majd három darabra tört a Malév gépe: korábban nem ismert jelenség okozta a szörnyű tragédiát

Ma már elkerülhető lenne a tragédia

A repülőgép törzsének nagy részét, illetve hajtóműveit később kiemelték a tengerből. A vizsgálatok alapján fény derült rá, hogy a járatnak nem volt feketedoboza, ami szabálysértésnek számított, mivel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ezt kötelezően előírta az 5700 kilogrammnál nagyobb tömegű légcsavaros-gázturbinás repülőgépekre. Magyarország még 1969-ben vált az ENSZ nemzetközi repülési szervezetének tagjává, vagyis ezután már alkalmaznia kellett volna annak utasításait. A fedélzeti beszédrögzítő rendszert - aminek a pilótafülkében kellett volna lennie - szintén nem találták meg. A viharos időjárás ellenére sem rendeltek el leszállási tilalmat, vagyis a repülőtér zavartalanul üzemelt.

A repülés során jelentős mértékben változott a szél iránya és erőssége is, így létrejött az úgynevezett "szélnyírás", ami hátszéllel lefelé "nyomja" a gépeket. A helyzeten segíthet, ha a hajtóműveket maximális teljesítményre állítják. Ezt a megoldást már a hetvenes évek elején is ismerték, így a szakemberek nem értették, hogy Szentgyörgyi Dezső és személyzete miért nem tette meg a szükséges lépéseket.

Csak a nyolcvanas években derült ki, hogy a katasztrófát valójában a szélnyírás egy rendkívül veszélyes formája, a microburst (légzuhatag) okozhatta, ami a tragédia idején még ismeretlennek számított. Egy kisebb területre ható, intenzív leáramlásról van szó, nagy energiával. Az a gép, mely bekerül ebbe a leáramlásba, másodpercenként 20-30 métert is süllyedhet, ami felszálláskor és landoláskor is súlyos, esetenként végzetes következményekkel járhat.

Napjainkban a repülőtereken már több helyen is mérik a szélirányt és a szélsebességet is, sőt vertikális szélprofilt is felállítanak, méghozzá SODAR-ok segítségével. A meteorológiai radarok képesek mérni a csapadékról visszaverődő radarjel doppler-eltolódását is, így pedig számolják a csapadékot sodró szél sebességét, aminek köszönhetően időben észreveszik a turbulens, szélnyírásveszélyes területeket is - olvasható a Tudásmorzsák a repülésről c. Facebook-oldal bejegyzésében.

Leadfotó: 123rf