Ismeretterjesztés a múltban: messziről jött népcsoportok tagjait mutogatták az Állatkertben

1913-ban lappok érkeztek az Állatkertbe
A különböző néprajzi mutatványok az 1880-as és 1890-es években voltak a leggyakoribbak az Állatkertben, de a közönségnek még a huszadik század elején is volt alkalma megismerkedni távoli tájak népeivel.
Az 1913-as esztendőben a lappok örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. Az év januárjában Budapestre érkezett lapp csoport összesen tíz felnőttből és kilenc gyermekből állt, akik Lappföld norvégiai részéből, Karasjokból érkeztek, teljes felszereléssel, sátrakkal, valamint tizennégy eleven rénszarvassal, hogy bemutassák életformájukat és így népszerűsítsék a téli sportokat. Tizenöt napig utaztak a hómezőkön, utána hat napig hajón, majd tizenkét napig vonattal.
A csapat véne a hatvanpár éves Anders Persen Uttei, azaz Uttei apó volt, aki egész életét rénszarvas pásztorként töltötte. Az Állatkertben ródlipálya nyílt, a friss havon a rénszarvasok húzták a szánkókat. A vendégek a meghívójuktól húst, vajat, tejet, kávét, cukrot, kenyeret kaptak.
Kísérőjük, akivel érkeztek, hazautazott, emiatt a norvég főkonzul rendszeresen látogatta őket. Tolmácsuk Ispánovics Sándor tanár volt. Március 5-én indultak haza. A gyerekek hamar megszokták Budapestet, a látogatók csokoládékkal és egyéb finomságokkal halmozták el őket. A Képeslapmúzeum alapján a rénszarvasaik és a kutyáik az Állatkertben maradtak.
A kastély kevésbé ismert történelme a titkos helyiségeken át egészen a személyzet furcsa szerepéig.
























