Feltártak a fellegvár kaputornyánál egy feltehetően török temetkezési helyszínt, és egy ovális alakú, beomlott boltozatú kemencét is. Ezek az előkerült leletanyag alapján az 1680-as években keletkezhettek.
A régészek számára legígéretesebbnek a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárása bizonyult, ahol egykor a Zsigmond király alapította ferences kolostor állt.
Már az első napon megtalálták a templom maradványait, majd a főoltár előtt egy kripta is előkerült, amelyre ráomlott a szentély több mint száz darab késő gótikus boltozati bordája.
A beomlott kripta törmelékei között három személy csontváza feküdt. A mellettük talált tárgyak, például egy sarkantyú és számos ólom puskagolyó alapján feltehetően katonák lehettek. Egy réztál volt a közelükben, amelyet talán védekezésre használtak, mivel felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók.
A régészek szerint ez arra utalhat, hogy a templom nemcsak a fosztogatásnak, hanem egy véres összecsapásnak is színhelye lehetett. A kripta valószínűleg 1544 után omolhatott be, amikor Visegrád oszmán-török kézre került, így évszázadokra eltemette a királyi vár egykori gazdagságának és pusztulásának emlékeit.
Fotó: facebook.com
Feltártak a fellegvár kaputornyánál egy feltehetően török temetkezési helyszínt, és egy ovális alakú, beomlott boltozatú kemencét is. Ezek az előkerült leletanyag alapján az 1680-as években keletkezhettek.
A régészek számára legígéretesebbnek a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárása bizonyult, ahol egykor a Zsigmond király alapította ferences kolostor állt.
Már az első napon megtalálták a templom maradványait, majd a főoltár előtt egy kripta is előkerült, amelyre ráomlott a szentély több mint száz darab késő gótikus boltozati bordája.
A beomlott kripta törmelékei között három személy csontváza feküdt. A mellettük talált tárgyak, például egy sarkantyú és számos ólom puskagolyó alapján feltehetően katonák lehettek. Egy réztál volt a közelükben, amelyet talán védekezésre használtak, mivel felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók.
A régészek szerint ez arra utalhat, hogy a templom nemcsak a fosztogatásnak, hanem egy véres összecsapásnak is színhelye lehetett. A kripta valószínűleg 1544 után omolhatott be, amikor Visegrád oszmán-török kézre került, így évszázadokra eltemette a királyi vár egykori gazdagságának és pusztulásának emlékeit.