Kínai űrszonda közelíti meg a Föld második holdját

Kína útnak indította a Tienven-2 automata űrszondát, hogy mintákat gyűjtsön a 2016HO3 jelű földközeli aszteroidáról. Az eszközt csütörtökön hajnalban, helyi idő szerint 1 óra 31 perckor bocsátották fel a Hszicsangi Műholdindító Központból, egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával – írja az MTI a kínai állami űrhivatal (CNSA) közleménye alapján.

Kilenc évvel ezelőtt bukkantak rá a kutatók

A 2016HO3 egy 40–100 méter átmérőjű, a Föld körül keringő égitest, amelyet még 2016-ban fedeztek fel. Egyesek a bolygónk második holdjaként hivatkoznak rá, mivel a Földhöz hasonló pályán kering a Nap körül és időnként meg is közelíti.

A Tienven-2 várhatóan 2026 júliusában éri el a kisbolygót, majd 2027 novemberében küldi vissza a mintákkal teli kapszulát a Földre. A kínai űrprogram ezzel szeretne felzárkózni az aszteroidaminták bolygónkra hozásának területén az Egyesült Államok és Japán mögé. A japán Hajabusza-2 űrszonda 2019-ben a Ryugu aszteroidáról gyűjtött mintákat, míg a NASA OSIRIS-REx küldetése 2023-ban szállított a Földre a Bennu kisbolygóról gyűjtött anyagot.

Mit akar elérni a misszióval Kína?

A küldetés célja többek között a gyenge gravitációjú égitestek felszínéről történő mintavétel technológiájának és a pontos navigációs manővereknek a tesztelése. Tudományos szempontból a kisbolygók és az aszteroidaövi üstökösök pályaparamétereinek, anyagösszetételének és belső szerkezetének feltérképezése, valamint a Naprendszer korai fejlődésének vizsgálata szerepel a feladatok között. A CNSA tájékoztatása szerint a Tienven-2 a mintagyűjtés után a Jupiter és a Mars közötti aszteroidaövben található PanSTARRS nevű üstökös, hivatalos nevén P/2013 P5-üstökös felé folytatja útját, ahol további tudományos vizsgálatokat végez.

A Tienven-2 elődje, a Tienven-1 űrszonda 2021-ben állt Mars körüli pályára, ahonnan egy marsjárót küldött az égitest felszínre. Kína ezzel a világon másodikként hajtott végre sikeres landolást a vörös bolygón. Peking céljai között szerepel, hogy 2030-ra embert juttasson a Holdra, 2035-re pedig egy kutatóbázis kialakítását is tervezi a Hold felszínén. Kína már évtizedek óta eurómilliárdokat fektet az űrprogramjába, amely az utóbbi években gyors ütemű fejlődésen ment keresztül.

Leadfotó: 123rf