Csak egy ilyen van a világon: Egy város, ahol a föld alatt élnek az emberek
Ausztrália több látnivalót tartogat, mint elsőre hinnénk.
Sivatagi város
Coober Pedy egy sivatagos környezetben lévő kisváros Dél-Ausztráliában, amely nevét 1920-ban a település körül található több ezer bányagödör miatt kapta, méghozzá az őslakosok kupa-piti kifejezésének eltorzításával, melynek jelentése „a fehér ember gödrei”. A kisváros korábban másról sem volt híres csak arról, hogy az őslakosok folyamatosan vizet és élelmet kerestek, utánuk viszont település nem maradt fent. Az őslakosok ösvényének nyomán felépült azonban az első távíróvezeték, majd 180 kilométerrel keletebbre Oodnadatta településig jutott a vasút, Coober Pedy környéke viszont lakatlan maradt, egészen 1915-ig, amikor váratlan fordulat történt.
Lapozz az érdekességekért!
A fordulat
1915-ben három férfi, és az egyikük fia, a mindössze 14 éves William Hutchison aranyat keresett a környéken, és az egyik táborozás során, miközben a fiatal William vizet kutatott, helyette valami hasonlóan értékes dologra bukkant, méghozzá néhány opáldarabra. Ez egy évvel később azt eredményezte, hogy kitört az opálláz, aminek következtében bányaüregek ezrei lepték el az addig kietlen területet. Mára körülbelül 250.000 ilyen üreg van, hiszen a 2000 lakosú város napjainkban is a világ egyik legnagyobb opáltermelője, bár az 1980-as években Coober Pedy több mint 1000 bányásznak adott otthont, mára ez a szám 100-ra csökkent.
Lapozz a föld alatti házakért!
Különös életmód
A városról tudni kell, hogy félsivatagos, helyenként sziklás-dombos területen fekszik, nyáron pedig elviselhetetlen a meleg, amit a bányászok a kemény munka miatt még nehezebben viselnek. Ahelyett, hogy az emberek hűvösebb, barátságosabb éghajlatra költöznének úgy döntöttek, hogy helyette kreatív, ám igen alternatív módon alakítják ki lakásaikat, méghozzá a föld alatt. A lakosok mindent megteremtettek, amire egy városnak szüksége van: lakóházakat, templomot, még egy szállodát is – mindezt mélyen a föld alatt. Manapság a lakosság körülbelül 60%-a él ezekben a bunkerekben, amiket dugoutsnak is hívnak, és főleg a kis dombok oldalába vájják őket. Ezekben a lakásokban állandó és elviselhető a hőmérséklet még akkor is, amikor kint akár 53 Celsius fokot mérnek. Az áramot Ausztrália legnagyobb dízelgenerátora, valamint egy szélerőmű biztosítja, a kiváló minőségű, ámde drága vizet pedig 24 kilométer távolságból hozzák egy földalatti vezetéken keresztül egy forrásból. A városban egyébként mindössze két mesterségesen fenntartott zöldterület található: egy kis park és egy sportpálya.
Talán nem gondolnád, de egy vízzel teli medence is található itt.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
