Első pillantásra úgy tűnhet, mintha a légiutas-kísérők csak úgy ülnének a kezükön, ám Katherine Drossos szerint ez a pozíció tudatos és a biztonsági protokoll része. A légiutas-kísérők ebben a testtartásban stabilizálják testüket, minimalizálják a sérülés kockázatát hirtelen mozdulatok vagy turbulencia esetén, és azonnal készen állnak, hogy szükség esetén beavatkozzanak. Ez a különleges testtartás, amelyet a szaknyelv „bracing position”-ként, azaz felkészülési pozícióként emleget, sokkal többet takar egyszerű kéztartásnál. A kabin személyzete egyenes háttal, lábát a padlón, karját pedig a combon vagy a lábak alatt tartva ül, ezzel biztosítva a maximális stabilitást és az azonnali cselekvőkészséget. A pontos kéztartás és ülésmód ugyan változhat a légitársaság protokolljától vagy a repülőgép típusától függően, a cél azonban mindig ugyanaz: éberség, kiegeyensúlyozottság és gyors reagálás minden kritikus pillanatban. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy miközben látszólag mozdulatlanul ülnek, a személyzet mentálisan folyamatosan átismétli a vészhelyzeti protokollokat, azonosítja a menekülési útvonalakat, és megerősíti az evakuálási feladatokat.
Fotó: Pinterest
Első pillantásra úgy tűnhet, mintha a légiutas-kísérők csak úgy ülnének a kezükön, ám Katherine Drossos szerint ez a pozíció tudatos és a biztonsági protokoll része. A légiutas-kísérők ebben a testtartásban stabilizálják testüket, minimalizálják a sérülés kockázatát hirtelen mozdulatok vagy turbulencia esetén, és azonnal készen állnak, hogy szükség esetén beavatkozzanak. Ez a különleges testtartás, amelyet a szaknyelv „bracing position”-ként, azaz felkészülési pozícióként emleget, sokkal többet takar egyszerű kéztartásnál. A kabin személyzete egyenes háttal, lábát a padlón, karját pedig a combon vagy a lábak alatt tartva ül, ezzel biztosítva a maximális stabilitást és az azonnali cselekvőkészséget. A pontos kéztartás és ülésmód ugyan változhat a légitársaság protokolljától vagy a repülőgép típusától függően, a cél azonban mindig ugyanaz: éberség, kiegeyensúlyozottság és gyors reagálás minden kritikus pillanatban. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy miközben látszólag mozdulatlanul ülnek, a személyzet mentálisan folyamatosan átismétli a vészhelyzeti protokollokat, azonosítja a menekülési útvonalakat, és megerősíti az evakuálási feladatokat.