35 évvel a katasztrófa után virágzik Csernobil: nemcsak az élővilág, a turizmus is

Az élet utat tör magának

És hogy minek köszönhető ez a szokatlan virágzás? Úgy tűnik az élőlények elkezdtek alkalmazkodni a radioaktivitáshoz. Egy 2014-es kutatás azt állapította meg, hogy több befogott madárfaj vérében magas volt a glutation nevű antioxidáns mennyisége, amely az erősen reaktív molekulák hatástalanításával képes ellensúlyozni a sugárzás káros hatásait. Nemcsak a madaraknál tapasztalták hasonló védekezési mechanizmusok megjelenését; a tiltott zóna békáinak bőre példának okáért sötétebb, mint a zónán kívül élő fajtársaiké. Ez is a radioaktív szennyezésre adott egyfajta válasz.

Persze túlzás volna azt állítani, hogy a robbanás csak szépet és jót hozott az élővilágnak. Egyéni szinten a legnagyobb vesztesek talán a rovarok, amik rövidebb ideig élnek, és jobban ki vannak téve a paraziták jelentette fenyegetéseknek a sugárfertőzött régiókban. Ugyanitt egyes madaraknál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg albinizmus vagy más, a túlélést nem kifejezetten segítő fiziológiai-genetikai mutáció. Az előbb említett káros hatások ugyanakkor alapjaiban véve nem befolyásolják negatívan a populációk életben maradásának esélyeit.

A vadvilág mellett az ember is vissza akar szivárogni Pripjatyba. Ezt kiválóan mutatja az az adat, amely szerint egyetlen év leforgása alatt akár 100 ezer turista is megfordult a halott városban.

Tudj meg erről még többet, lapozz!