Utazás

Magyar király csontjait találhatták meg Tihanyban

A legújabb szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok alapján a tihanyi apátság királykriptájában feltárt csontok I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhatnak.

I. András sírját kutatva tárták fel a tihanyi apátság királyi kriptáját

A tihanyi bencés apátságot 1055-ben alapította I. András király, a negyedik magyar uralkodó. Az ő és családtagjai sírját kutatva tárták fel a régészek a tihanyi apátság királyi kriptáját. A királykripta területén utoljára az 1950-es években folytak kiterjedt régészeti munkák – márpedig a tudomány azóta sokat fejlődött. Eljött az ideje annak, hogy mai eszközökkel újra megvizsgálják.

A mostani régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták az apátság királyi temetkezőhelyén feltárt emberi csontmaradványokat. A vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – írja az MTI.

A legújabb vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17–19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Video A Hegyi doktor Magyarországon: Interjú Hans Sigl-el

Az okleveles források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.

A kutatások kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt.

Régészek az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén végzett feltárás során. A lelőhely egyik különlegessége, hogy az eddig feltárt 2051 régészeti objektumból több mint 300 kút volt.

Leadfotó: 123rf

Oldalak

Utazás
Utazás
Örvendetes, hogy a világ legélhetőbb és legbiztonságosabb városainak listáján kizárólag európai helyszínek szerepelnek.
Sztárok
A Micsoda nő! sztárja őszintén vallott arról, milyen érzés még ma is férfiak uralta világban dolgozni és hogyan változtatta meg az anyaság a karrierjét.
Sztárok
A napokban elhunyt Balázs Péter hosszú évekig irányította a szolnoki Szigligeti Színházat, de a nagyközönség egy jelentős része inkább szórakoztató kabarétréfái, na meg legendássá vált...
Sztárok
Jennifer Lawrence a 2010-es évek elején alapozta meg hollywoodi hírnevét: ekkor vállalt szerepet egy máig jövedelmezőnek tekinthető álomgyári franchise-ban, amit azóta is sokan kötnek össze az ő...
Utazás
Visszatérnek a didergős napok: egyre többször számíthatunk majd fagyközeli hőmérsékletre, miközben a látási viszonyok sem lesznek épp kedvezőek, és a csapadékhajlam is megnövekszik.
Babára vágyva
A Babára Vágyva 12. epizódja ismét a férfi oldallal foglalkozik. A vendég ezúttal hazánk egyik legnevesebb és legelismertebb andrológiai szakembere Dr. Kopa Zsolt, aki egyben az Európai Andrológiai...