Utazás

Magyar király csontjait találhatták meg Tihanyban

A legújabb szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok alapján a tihanyi apátság királykriptájában feltárt csontok I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhatnak.

I. András sírját kutatva tárták fel a tihanyi apátság királyi kriptáját

A tihanyi bencés apátságot 1055-ben alapította I. András király, a negyedik magyar uralkodó. Az ő és családtagjai sírját kutatva tárták fel a régészek a tihanyi apátság királyi kriptáját. A királykripta területén utoljára az 1950-es években folytak kiterjedt régészeti munkák – márpedig a tudomány azóta sokat fejlődött. Eljött az ideje annak, hogy mai eszközökkel újra megvizsgálják.

A mostani régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták az apátság királyi temetkezőhelyén feltárt emberi csontmaradványokat. A vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – írja az MTI.

A legújabb vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17–19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Video Szem nem maradt szárazon: 10 éves a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

Az okleveles források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.

A kutatások kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt.

Régészek az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén végzett feltárás során. A lelőhely egyik különlegessége, hogy az eddig feltárt 2051 régészeti objektumból több mint 300 kút volt.

Leadfotó: 123rf

Oldalak

Utazás
Sztárok
Az egész ország játszótérré alakul hamarosan, és már megvan az is, hogy milyen celebbünözőkkel találkozhatunk.
Egészség
Egyre több kutatás vizsgálja azokat a láthatatlan anyagokat, amelyek észrevétlenül kerülhetnek a mindennapi életünk során a szervezetünkbe. Bár sokáig ártalmatlannak hittük őket, ma már egyre több...
Sztárok
Spanyolország stílusikon uralkodónője Palma de Mallorcán ragyogott egy estélyen, ám ezúttal nem a méregdrága ruhája, hanem az izmos karja vonta magára a figyelmet.
Lifestyle
Több tonna romlott élelmiszert vont ki a forgalomból a Nébih. A nyári razziákon fagylaltüzemeket és táborokat is megbüntettek.
Lifestyle
A kutyák intelligenciája nemcsak a génjeiken múlik, hanem a megfelelő nevelésen és a gazdával kialakított kapcsolaton is. Mégis vannak olyan fajták, amelyek kiemelkedően gyorsan tanulnak, és szinte...
Lifestyle
A rendkívüli aszály miatt rekordalacsony a Duna vízszintje. Magyarország után Romániában is veszélybe került az atomenergia-termelés.