Utazás

Magyar király csontjait találhatták meg Tihanyban

A legújabb szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok alapján a tihanyi apátság királykriptájában feltárt csontok I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhatnak.

I. András sírját kutatva tárták fel a tihanyi apátság királyi kriptáját

A tihanyi bencés apátságot 1055-ben alapította I. András király, a negyedik magyar uralkodó. Az ő és családtagjai sírját kutatva tárták fel a régészek a tihanyi apátság királyi kriptáját. A királykripta területén utoljára az 1950-es években folytak kiterjedt régészeti munkák – márpedig a tudomány azóta sokat fejlődött. Eljött az ideje annak, hogy mai eszközökkel újra megvizsgálják.

A mostani régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták az apátság királyi temetkezőhelyén feltárt emberi csontmaradványokat. A vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – írja az MTI.

A legújabb vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17–19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Video Itt a nagy 2026-os szerelmi horoszkóp: érzelmi áttörések éve jön

Az okleveles források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.

A kutatások kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt.

Régészek az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén végzett feltárás során. A lelőhely egyik különlegessége, hogy az eddig feltárt 2051 régészeti objektumból több mint 300 kút volt.

Leadfotó: 123rf

Oldalak

Utazás
Lifestyle
Mélyen megrázta az állatvédőket egy idős négylábú sorsa, akit több mint egy évtized után vittek vissza egykori otthonába. Lola szomorú története az egész internetet bejárta, könnyeivel küzd az...
Lifestyle
A mai nap a Vízöntő belső világában hozhat hirtelen felismerést, mintha egy régóta érlelődő gondolat most végre összeállna.
Fashion&Beauty
Nyáron különösen nehéz megtalálni azt az outfitet, ami egyszerre elegáns, kényelmes és irodabarát – idén azonban van egy trend, ami mindhárom szempontnak megfelel. A rövid ujjú blézer újra divatba...
Sztárok
Kamilla királynéról legtöbben az elegancia és a kifogástalan modor jut eszébe, ám a kulisszák mögött egészen más arcát is megmutatja. Fia egy humoros történetben árulta el, hogy édesanyjának még a...
Egészség
A kutyák számára ez az időszak a felfedezés, a játék és a közös élmények ideje, de vannak virágok, amiket nem szabad lelegelniük.
Sztárok
A legtöbben azt gondolnák, hogy a világsztárok gyermekei mesés vagyonokat örökölnek, és egész életükben anyagi gondoktól mentesen élhetnek. Meglepő módon azonban számos híresség éppen az...