Egyesek szerint a 20. század legnagyobb átverése volt, mások óriási sikerként ünnepelték: 53 éve történt a Holdra szállás

Az amerikaiak egyötöde ma is szentül hiszi, hogy a Holdra szállás sosem történt meg. Az egyik legmerészebb összeesküvés-elmélet szerint Stanley Kubrick, a 2001: Űrodüsszeia rendezője irányításával, egy titkos laboratóriumban készültek a nagy eseményt bemutató felvételek.

Új fejezetet nyitott az űrversenyben

Amikor 1969. július 16-án az Apollo–11 űrhajó elindult, az egész Egyesült Államok televíziós közvetítést kapott – beleértve Alaszkát is, ahol még soha nem közvetítettek élő híradós eseményt. Az űrhajó a Hold felé tartott, hogy az ember először lépjen a Hold felszínére.

A küldetés sikeres volt, hiszen négy nappal később, július 20-án Neil Armstrong ezt meg is tette. Ezt az eseményt Európától Ausztrálián és Ázsián át Dél-Amerikáig világszerte közvetítették – olvasható a NASA honlapján.

Az Amerikai Egyesült Államok hidegháborús bel- és külföldi bizonytalanságának idején John F. Kennedy elnök merész új lépéseket javasolt az űrkutatás terén, melynek hatására a NASA újabb célokat határozott meg az űrkutatás jövőképével kapcsolatban.

Kennedy elnök 1961. május 25-én Különleges üzenet a kongresszushoz a sürgős nemzeti szükségletekről címmel beszédet mondott a kongresszus előtt, alig három héttel azután, hogy Alan B. Shepard, a Mercury-program űrhajósa volt az első amerikai az űrben. A Szovjetunióval folytatott hidegháború csúcspontján elhangzott Kennedy-beszéd leginkább a NASA-hoz és Amerikához intézett merész kihívásáról ismert:

„Hiszem, hogy ennek a nemzetnek el kell köteleznie magát arra, hogy még ebben az évtizedben elérje azt a célt, hogy egy embert juttasson a Holdra, és biztonságban visszahozza a Földre.”

Az Apollo–11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el, fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Edwin „Buzz” Aldrin és Michael Collins űrhajóssal a Hold felé.

A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó washingtoni idő szerint július 19-én pályára állt a Hold körül, másnap Armstrong és Aldrich átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra – írja az MTI.

A holdra szállás a vártnál nehezebbnek bizonyult, mert a landolásra kiszemelt Nyugalom tengerének nevezett terület csak a Földről látszott síknak, közelről kiderült, hogy hatalmas kövek borítják.

Már csaknem elfogyott a két perc manőverezésre elegendő üzemanyag, amikor végre leszállásra alkalmas helyet találtak, és 1969. július 20-án, greenwichi idő szerint 20 óra 17 perc 40 másodperckor (magyar idő szerint 21 óra 17 perckor) büszkén jelenthették a houstoni irányító központnak: „A Sas leszállt.”

Az első ember hat órával később, július 21-én 2 óra 56 perc 15 másodperckor lépett Neil Armstrong személyében idegen égitest felszínére. „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek” – hangzottak Armstrong szállóigévé vált szavai.

Fotó: 123rf

Lapozz, még nincs vége!