Herendi Gábor a Szenvedélyes nőkről: „Nagy siker volt Csehországban, de szerintem ez egy jobb verzió”

Bemutatták Herendi Gábor új filmjét, a Szenvedélyes nőket: a vígjáték premierjén a színészekkel – Básti Julival, Balsai Mónival, Varga-Járó Sárával és Scherer Péterrel –, valamint a rendezővel beszélgettünk.

Video Ezért nem szabad télen teljesen lehúzni a redőnyt éjszakára

Cseh film inspirálta

November 27-én debütált a mozikban az új magyar romantikus vígjáték, a Szenvedélyes nők, méghozzá igencsak kivételes sztárparádéval: a női főszerepeket a Kossuth- és Jászai-díjas Básti Juli, a Jászai-díjas Balsai Móni és Varga-Járó Sára játssza. Mellettük napjaink legnépszerűbb színészei szerepelnek, akik számos sorozat- (A mi kis falunk, Apatigris, Válótársak, Terápia, A renitens) és mozisiker (Futni mentem, Valami Amerika, Üvegtigris, Toxikoma, Liza, a rókatündér, Hogyan tudnék élni nélküled?) után most együtt láthatók filmen. Feltűnik továbbá Lengyel Benjámin, Lengyel Tamás, Bányai Kelemen Barna, Scherer Péter, valamint Fodor Annamária, Mészáros Máté, Mentes Júlia, de láthatjuk Frenreisz Károlyt is.

A Szenvedélyes nők rendezője Herendi Gábor, akinek nyolc filmje az elmúlt két évtizedben több mint 3,2 millió nézőt vonzott a mozikba, amivel messze a legsikeresebb magyar filmes, aki az alkotás díszbemutatóján a Femcafe.hu-nak elárulta, mi keltette fel a figyelmét az eredeti cseh változatban, amitől úgy érezte, szeretne hazai változatot készíteni, de elárulta azt is, mi volt a legnagyobb kihívás számára a casting során.

A rendező mellett lehetőségünk nyílt beszélgetni Básti Julival, Balsai Mónival, Varga-Járó Sárával, illetve Scherer Péterrel is, akiket elsősorban az általuk megszemélyesített karakterről kérdeztük, de kíváncsiak voltunk a legemlékezetesebb forgatási élményeikre is.

Az interjúkat az alábbi videóban tudod megtekinteni:

Miért áll közel hozzád Vilma szerepe?

Básti Juli: Azért állt hozzám nagyon közel ez a szerep, mert nagyon sok játszanivaló volt benne. Főleg a második felében, ahol kicsit már bekomorul a történet az én szempontomból. Ott fontos színészi feladataim voltak. Amikor ekkora ívet lehet bejárni egy szereppel, az mindig nagyon hálás dolog – igazán erre vágyik egy színész, hogy olyan szerepe legyen, amiben valahonnan valahová el lehet jutni.

Szerinted mi a legjobb a karakteredben?

Básti Juli: Már az, ahogyan meg van írva. A karakter életigenlése; hogy azt képviseli, hogy minden nap össze kell szedni magunkat, és nem önző módon, de nem önmagunk ellen kell élni az életünket. Szerintem ez a legfontosabb árnyalata ennek a szerepnek.

Kivel volt a legjobb a közös munka?

Básti Juli: Mónival nagyon-nagyon szerettem dolgozni. Csodálatos partner volt, és szerintem nagyon jól is van megírva a mi kettőnk viszonya már az elejétől, ami különösen indul, és ahogy a filmnek vége van, az is szép, hogyan változik és miként.

Kit alakítasz a filmben?

Balsai Móni: Én Lillát játszom, aki egy párterapeuta, és éppen a férje születésnapját készül megünnepelni, amikor is hideg zuhanyként éri, hogy a férje megcsalta, és ezáltal felfordul az egész élete, az önértékelése és minden, ami létezik, egy negatív életérzésbe fordul át.

A Terápia című sorozatban már alakítottál terapeutát. Mennyire tudtál abból meríteni ehhez a szerephez?

Balsai Móni: Az egy teljesen más, nagyon komoly karakter volt. Ez pedig inkább egy vígjátéki karakter. És itt nem is az a lényeg, hogy ő terapeuta, hanem az, ami vele történik, és hogy ezekből az eseményekből, problémákból ő hogy tud kilábalni, és hogy a családja, az édesanyja és a lánya személyében ebben hogy segíti.

Van valamilyen meghatározó emléked a forgatásról?

Balsai Móni: Volt egy olyan éjszakánk, amikor az erdőben forgattunk a Básti Juli által játszott karakter, az édesanyának a házában. Nagyon-nagyon hideg volt, és a Lengyel Tominak akkor kellett pengetgetni a gitáron. Végig dőlt belőle a hülyeség, mi pedig annyira nevettünk. Abban a nagy hidegben az egy csodálatos dolog volt. Volt olyan jelenet, amit azért kellett újra és újra venni, mert még az operatőr is nevetett.

Mit kell tudni a karakteredről?

Scherer Péter: Én a Balsai Móni által játszott főszereplő férjét alakítom. Ez egy kisebb epizódszerep, de dramaturgiailag nagyon fontos, mert attól, hogy én félrelépek az elején, összejövök egy csajjal, megborul a főhős élete, és tulajdonképpen az egész film emiatt jön létre. Tehát mondhatnám azt, hogy ha én nem vagyok, vagy nem csinálom azt, amit csinálok, akkor ez a film nincs.

Régóta élsz stabil házasságban. Milyen volt olyan szerepbe bújni, ami ennek a szöges ellentéte?

Scherer Péter: Szerintem minden olyan figura kellemes és kényelmes egy színészeknek, aki valami csúnyát csinál, aki valami erkölcstelen dolgot művel. Ezek mindig jó karakterek, mert van mit játszani bennük. Úgyhogy igyekeztem azonosulni vele színészként.

Van valamilyen emlékezetes élményed a forgatásról?

Scherer Péter: Az egyik éjszakai forgatáson begyulladt a szemem, de úgy, hogy utána antibiotikumos szemcsepp kellett, és ezért az utolsó jelenet, ami a plázában belül volt már hajnal háromkor, azt csak napszemüvegben tudtam megcsinálni. Úgyhogy van egy jelenet, amiben végig napszemüvegben vagyok. Ha ezt nézed, akkor tudnod kell, hogy ott alatta borzalmas állapotok voltak. De túléltük, megcsináltuk.

Kit alakítasz a filmben?

Varga-Járó Sára: Én Zsófit alakítom. Ő egy mai, vagány csaj, jó humorérzékkel. Kicsit pofátlan, kicsit úgy gondolja, hogy körülötte forog a világ. Keresi az útját, és a végére ő is egy elég jó karakterfejlődésen megy keresztül.

Mi volt számodra a legnagyobb kihívás a forgatás alatt?

Varga-Járó Sára: Talán az intim jelenetek, hogyha ilyet lehet mondani. De alapvetően azt hiszem, hogy Gáborral és Mónival, sőt igazából az egész csapattal nagyon jól mozogtunk, jól rezegtünk együtt, úgyhogy elég könnyedén ment minden, hála a jó Istennek.

Fiatal színészként milyen volt ilyen nagy nevekkel együtt dolgozni?

Varga-Járó Sára: Nagyon sokat tudok tőlük tanulni, szeretem is nézni, ahogy dolgoznak. Izgulni nem izgulok, mert annyira elvarázsol a munka, meg az, hogy annyira arra fókuszálok, hogy jól sikerüljön, és hogy egymásra figyeljünk, hogy az izgalom elszáll.

Mi fogott meg az eredeti cseh filmben, amiért úgy érezted, ebből hazai változatot szeretnél készíteni?

Herendi Gábor: Igazából egy felkérés alapján rendeztem ezt a filmet. Megkaptam a forgatókönyvet, de az eredeti film annyira nem tetszett, de ugyanúgy, ahogy a Futni mentemnél is, Divinyi Réka forgatókönyvírót felkértük, hogy írja át, és onnantól kezdve már nagyon tudtam szeretni. Szerintem a koncepció nagyon izgalmas. Ez már nagy siker volt Csehországban, de szerintem ez egy jobb verzió.

Mi volt a legnagyobb kihívás a casting során?

Herendi Gábor: Megtalálni a fiúkat, mert Básti Juli és Balsai Móni nekem abszolút rögtön a fejemben volt. Varga-Járó Sárát a casting alapján találtuk meg, és messze ő volt a legjobb. A fiúkat kellett hozzájuk passzítani. Úgyhogy sok-sok casting alapján sikerült ez, és azt hiszem, most már merem mondani, hogy szeretem a végterméket és azt gondolom, hogy le nem cserélnék senkit.

Leadfotó: Kiss Nelly

Oldalak

Home&Design
A hálószoba elvileg a nyugalom, a pihenés és az „itt végre békén hagy a világ” terepe. A gyakorlatban viszont sok lakásban inkább egy vizuális időkapszula, ahol minden megmaradt, amihez valaha...
Lifestyle
Van az a pont, amikor már mindent kipróbáltál. Újraindítottad a routert, közelebb ültél hozzá, kihúztad, visszadugtad, még az időjárást is hibáztattad, de az internet továbbra is lassú, akadozik,...
Fashion&Beauty
A téli hónapokban is lehetünk játékosak, elegánsak és igazán ragyogóak – csak tudnunk kell, hol kezdjük. Egy új, finom, mégis különleges körömtrend éppen most hódítja meg a manikűr világát, és...
Lifestyle
Van az a naiv elképzelés, hogy a lakásunk biztonságos, mert jó környéken lakunk, masszív az ajtó, és különben is: „velünk úgysem történik meg”. Aztán elég egy rosszkor nyitva hagyott ablak vagy egy...
Egészség
Sajnos egyre többen lebecsülik az alvás fontosságát, pedig dermesztő hatásai vannak, ha nem pihenünk eleget.
Lifestyle
A magyar konyhának megvannak az ikonikus fűszerei, de az egyik teljesen eltűnt, ahogy haladtunk előre az időben.