Szabó Magda fájdalma: egész életében erről álmodozott a legendás írónő, vágya azonban sosem teljesülhetett be

2007. november 19-én hunyt el a magyar női irodalom legismertebb képviselője, a XX. század egyik legmeghatározóbb hazai írója. Szabó Magda már életében fogalommá vált, nagy álma azonban sosem teljesült be.

Generációk nőttek fel a regényein

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben: a majdani művésznő volt az egyik legsokoldalúbb, legtermékenyebb és legtöbbet fordított írónő a múlt században – s bár regény- és drámaíróként tett szert óriási népszerűségre, eredetileg költőként szeretett volna alkotni. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, elbocsátották a tanári állásából, s egészen 1958-ig nem publikálhatott – ekkor tért vissza, immáron regény- és drámaíróként, élete onnantól kezdve pedig igazi sikertörténet lett. A Freskó és Az őz című könyvei egy csapásra ismertté tették Magyarországon, az évek során pedig számos emlékezetes művel írta be magát örökre a történelembe: életművében ugyanúgy megtalálhatók a gyermeknek szánt és ifjúsági regények, valamint az önéletrajzi ihletésű könyvek is – gondoljunk csak az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise című művekre. További részletek a galériában!

Szabó Magda a sikert nemcsak a tehetségének, hanem a kitartásának és a kemény munkának is köszönheti. Alkotásai és életútja ma is sokaknak szolgál jó példával, művei a kortást írókat is megihletik. Pályája során gyakran foglalkozott a női lélekkel, különböző női sorsokkal és kapcsolataikkal: életművének szerves részét képezi az, ahogyan bemutatta a XX. században tapasztalható női szerepváltozást.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Fortepan / Hunyady József