Clint Eastwood gyűlöli a világ egyik legjobb horrorfilmjét, és ebben Stephen King is egyetért vele

A Ragyogás különleges helyet foglal el a horror történetében

Stanley Kubrick adaptációja mára kultikus státuszt szerzett, és a közönség a mai napig rajong érte. A film atmoszférája, vizuális megoldásai és Jack Nicholson alakítása olyan erős hatást gyakoroltak, hogy a Ragyogás azóta is a műfaj egyik alapműveként szerepel minden listán. Érdekes módon azonban a bemutatásakor nem aratott egyöntetű sikert.

Jelölték az Arany Málna díjra is, ami jól mutatja, mennyire megosztó volt a kritikusok körében. A közönség viszont idővel felfedezte a film rétegeit, és a lassan építkező, nyomasztó hangulatot ma már a horror egyik legmagasabb szintű megoldásaként tartják számon.

Stephen King viszont kifejezetten gyűlöli Kubrick adaptációját. Ennek oka nem egyszerűen az, hogy a film eltér a regénytől, hanem az, hogy King szerint Kubrick félreértette a történet lényegét. A regényben Jack Torrance fokozatosan csúszik bele az őrületbe, és a karakter tragédiája a személyes küzdelmeiből fakad. Kubrick viszont már a film elején olyan hideg, fenyegető atmoszférát teremt, hogy Jack átalakulása nem folyamatnak, hanem előre elrendelt végzetnek tűnik.

King úgy érezte, hogy a film kiüresítette a történet emberi oldalát, és a regényben fontos érzelmi rétegek eltűntek a képi megoldások mögött. Ez a különbség a két alkotó szemlélete között máig az egyik legérdekesebb vita a horrorfilmek történetében.

Nemcsak Kingnek volt fenntartása a Ragyogással kapcsolatban. Clint Eastwood is élesen kritizálta a filmet, és úgy vélte, hogy ha egy kevésbé híres rendező készítette volna el ugyanezt, „azonnal repült volna az épületből”. Eastwood szerint a film „óriási bukás volt”, és úgy fogalmazott, hogy „semmi ijesztő nincs benne”.

Ez a vélemény jól mutatja, mennyire szubjektív a horror megítélése. Ami egyesek számára zseniális atmoszférateremtés, az másoknak unalmas vagy hatástalan. Eastwood még egy kulisszatitkot is megosztott, miszerint Kubrick maga akarta a plakátra írni, hogy „a modern horror mesterműve”, amit a stúdió vezetői túlzásnak tartottak. A történet ironikus fordulata, hogy fél évszázaddal később valóban így tekintünk a filmre, függetlenül attól, hogy Eastwood mennyire nem találta félelmetesnek.

Ti mit gondoltok, nektek tetszett A ragyogás? Ha még nem láttátok, lehet ideje pótolni!

Leadfotó: 123RF – Illusztráció