Ő volt az olasz filmek tüzes szépsége: Fellini múzsája fiatalon bámulatosan vonzó nőnek számított

Sandra Milo neve egybeforrt az 1950 és 1960-as évek olasz és francia könnyed erotikus filmjeinek varázsával, miközben televíziós jelenléte és egy bizonyos családi rokonság – Yves Montand unokanővére – további jelentőséget adott karrierjének.
Modellből televíziós ikon és múzsa, valamint szexszimbólum
Sandra Milo, eredeti nevén Salvatrice Elena Greco, 1933-ban Tuniszban látta meg a napvilágot, és viszonylag szerény körülmények között nőtt fel. Korai éveiben fotómodellként dolgozott, majd hamarosan megtalálta a film világa is: olaszországi karrierje az 1950-es évek közepén indult el, miután komikus szerepekben tűnt fel olyan nagy nevekkel, mint példáué Alberto Sordi. Színésznőként gyorsan befutott, főként Antonio Pietrangeli rendezésében, aki jelentős lehetőséget adott neki az olyan filmek révén, mint a Rovere tábornok. Ezzel párhuzamosan megjelentek alakításai emlékezetes francia erotikus vígjátékokban is, ahol fiatal szépségként és a női vonzerők megtestesítőjeként kiemelkedő figyelmet kapott. Pályájának sorsfordító pillanata az volt, amikor Federico Fellini személyesen győzte meg, hogy térjen vissza a vászonra. Fellini két ikonikus filmjében, a 8½-ben és a Júlia és a szellemekben nyújtott alakításáért 1964-ben és 1966-ban elnyerte a tekintélyes Ezüst Szalag-díjat, amelyet az olasz filmkritikusoktól kapott. Ezek a szerepek bebiztosították helyét a filmtörténelemben, hiszen nemcsak tehetségét, de különleges kisugárzását is rajongva ünnepelte a közönség és a szakma. Ezt követően Sandra televíziós személyiséggé is vált: a képernyőn kiválóan adaptálta magát az élő adások és műsorvezetés világához. De vajon hogy festett fiatalon az igéző szépség, Sandra Milo, aki meghódította nem csupán az olasz férfiak, de az egész világ szívét? Galériánkban mutatjuk!
Leadfotó: Getty Images





























