Egy legendás szerelem története: Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Félbetört sorsok

Radnóti 1944 májusában kapta meg utolsó munkaszolgálatra való behívóját. A bori táborból még három lapot írhatott feleségének, ezeket a cenzúra miatt Gyarmati Fanni már csak késve kaphatta meg – és közben neki is menekülnie kellett. A háború alatt álnéven, apácaként bujdosott. Férje Razglednicákat és az Erőltetett menetet is tartalmazó jegyzetfüzetét egy barátja hozta haza. Amikor Radnótit 35 éves korában megölték, felesége, Gyarmati Fanni 32 éves volt. Sokáig nem akarta elfogadni, hogy meghalt az ő szeretett Mikje. Amikor az agyonlőtt költőt a háború után exhumálták, feleségének javasolták, hogy ne nézze meg a holttestet. Fanni 1946. augusztus 12-én mégis felkereste Abdánál a Rábca árterét, ahol a tömegsírt feltárták, de fényképet nem készített. Egy kórót tépett a gödörről, melyet megszárítva egész életében őrzött.

Egy örökre fennmaradt szerelem bizonyítékai

A második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett, tanításból élt, valamint férje hagyatékát gondozta, de elzárkózott a nyilvánosságtól, őrizte magánéletét. Még 70 évet élt a Pozsonyi úti közös lakásukban, aminek ajtaján végig ottmaradt a felszögezett névtábla: Dr. Radnóti Miklós. Gyarmati Fanni alakját férje számos költeményben megörökítette. Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Szerelmük nem volt feszültség nélküli idill, mint ahogy a tankönyvekben szerepel, de éppen ettől vált eltéphetetlenül erős kötelékké. A nő ugyanis mindennek ellenére mélységesen szerette a férjét, akit a végletekig tisztelt és bálványozott, és akihez még évtizedekkel a költő halála után is hű maradt. Nemcsak múzsa, hanem társ egy életen át.

Leadfotó: facebook.com/tiszatajonline