Egy legendás szerelem története: Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni
Szegényen, de boldogan
A házas élet számtalan kihívással állította őket szembe. Nehéz körülmények között éltek, Radnótinak csak kevés fizetséggel járó alkalmi munkái voltak, így Fanni jövedelméből éltek meg, ő apja iskolájában tanított gyorsírást. Budapest 13. kerületébe, egy a Pozsonyi úti egyszobás lakásba költöztek, de a költő napközben inkább kávéházakban végezte irodalmi munkáit, mert a fűtés drága lett volna otthon. A családalapítás több akadályba ütközött: egyrészt az anyagi helyzetük nem engedte meg, hogy gyermeket vállaljanak, másrészt nem tudtak volna nyugodt szívvel a világra hozni egy olyan gyermeket, aki a származása miatt hátrányos helyzetbe kerülne. Mindketten vallástalan, asszimilált zsidó családból jöttek, nem érezték a zsidósághoz tartozónak magukat, az akkori környezet azonban mindezt nem vette figyelembe, ha a származásról volt szó. Emiatt Fanninak öt alkalommal is el kellett vetetnie a megfogant magzatokat, amit orvos bátyja segítségével tehetett meg, mivel abortuszkérelmeit sorra elutasították a hatóságok.
Megingathatatlan szerelem
A többszáz fennmaradt fénykép tanulsága szerint Radnótiék ezekben az években aktív szociális életet éltek, rendszeresen túráztak és eveztek széles baráti társaságukkal. Ami igazán különlegessé tette a kapcsolatukat, hogy kezdettől fogva egyenrangú partnerként tekintettek egymásra, egyikük sem akarta kisajátítani a másikat. Ezt a mély bizalmi viszonyt az sem rengette meg, hogy Radnóti nem maradt végig hűséges feleségéhez. A negyvenes évek elején belehabarodott felesége barátnőjébe, a festőművész Beck Juditba, aki a szeretője lett. A kapcsolatról Fanni is tudott, és bár óriási fájdalmat okozott neki, szenvedései ellenére is jóváhagyta és megértéssel, türelemmel kezelte azt. Neki is voltak fellángolásai, és ezekről szintén beszámolt a férjének. Bár szerelmük nem volt konfliktusmentes, érzelmileg végig szoros kapcsolatban maradtak egymással.