„Kicsit szélsőséges vagyok, nehéz kordában tartanom magam” – Oszvald Marika 70 évesen is fiatalokat megszégyenítő tempóban éli az életét

Korán kel, így mindenre jut ideje

„Korán kelek és elég későn fekszem, ha már nagyon fáradt vagyok akkor szökőévenként megjutalmazom magam délután egy óra alvással – meséli viccesen az operettművész, akinek mindig valami motoszkál a fejében, hol a kert átépítése, a lakás festése vagy valami új alkotása. „Sok mindent vállalok, az egész napom be van telve, nincsenek üresjáratok, nem ismerem az unatkozni szót. Ennyi idősen ez már nem az anyagi javakról szól. Azt ismerem, hogy jaj, de fáradt vagyok, de túllendülök rajta, mert az akarásom visz tovább” – magyarázta a művésznő, akinek nem derogál a ház körüli munkák elvégzése sem.

„Szeretem, ha a környezetem zöld, azért is költöztem ki Gödöllőre. Van paradicsomom, próbálok brokkolit, kelvirágot termeszteni – ezekkel általában meggyűlik a bajom, de nem adom fel, azokat is istápolom. A színházban az agyam fárad ki jobban, egy-egy próbáról való hazaérkezés után míg más esetleg leülne és pihenne, akkor én gyorsan kaszát-kapát ragadok, és indulok is a kertbe, hiszen a jó gazda szeme hizlalja a jószágot. Ezért is vagyok boldog, hogy gyorsan megszűnt minden ízületi fájdalmam, nem lehet, hogy elültetek egy növényt, és magára hagyom! Eléggé maximalista vagyok ezen a téren is, ami nem könnyű. A kert mellett még ott a takarítás, a háztartás, a mosás, a vasalás, a főzés, és még a macskám után is szaladgálok… Ha nem aludnék egy percet sem, akkor se végeznék a sok dologgal, amit el akarnék intézni” – mesélte nevetve Oszvald Marika.

Leadfotó: MTI/Mohai Balázs