Naponta száz kisfröccsöt is megivott, imádott párbajozni és szerelmi étvágya sem ismert határokat: ilyen bohém életet élt Krúdy Gyula, a magyar irodalom óriása
Krúdy alakját már életében ezernyi meghökkentő, a szürrealitás határát súroló adoma övezte: a modern magyar próza utánozhatatlan mestere nagykanállal habzsolta az életet, rajongott a veszélyes szituációkért, a finom italokért és ételekért, na meg a szebbik nemért is. Egyáltalán nem meglepő, hogy viharos élete igen korán, 54 esztendős korában véget is ért.
Hihetetlen munkabírás, bohém életvitel és szikrázó tehetség: Krúdy Gyula viharos élete
Krúdy Gyula a modern magyar próza egyik legrangosabb és legtermékenyebb képviselője. Több mint 60 regényt, 3000 elbeszélést, újságíróként pedig ezernél több cikket írt, neve pedig ma, halála után kilencven esztendővel is valóságos fogalom - nem véletlen, hogy számos utca, közintézmény és étterem is őrzi. Nyíregyházán látta meg a napvilágot 1878. október 21-én, és kezdettől fogva író szeretett volna lenni. Érettségije időszakában már Debrecenben újságíróskodott, majd az 1890-es évek végén, a millenniumi ünnepségek apropóján Pestre utazott, ahol hamar bekapcsolódott a századforduló fővárosának pezsgő, vibráló irodalmi életébe. Munkabírásáról külön legendák szóltak - a századfordulóig hozzávetőleg félezer elbeszélést írt, és már hét kisregénye is megjelent. Bár már ebben az időszakban is keresett írónak számított, a valódi ismertséget egy párbaj hozta meg számára: 1911-ben egy borozóban egy vagdalkozó huszártiszttől könnyedén elvette a kardját, s lovagias gesztussal átadta egy hölgynek. Ettől kezdve legendák keringtek kivételes testi erejéről, a nőkhöz fűződő kapcsolatáról, hetekig tartó mulatozásairól.
A világháború kitörése után is számos jelentős művet írt (Palotai álmok, 1914; Aranykéz utcai szép napok, 1916; Őszi utazások a vörös postakocsin, 1917). 1918-ban a Margitszigetre költözött, ahol sokáig élt. Egy évvel később elvált első feleségétől, Spiegler Bellától, majd elvette Várady Zsuzsát. A húszas években népszerűsége csökkenni kezdett, 1927-ben kórházban ápolták, és bár 3 évvel később megkapta a Baumgarten-díjat, érdemben a komoly pénzösszeg sem javított anyagi helyzetén. Utolsó évei nélkülözésben teltek - a megannyi remekbe szabott Szindbád-novella szerzőjét 1933. május 12-én érte a halál.
De miért is számított Krúdy Gyula a pesti éjszakák örök, mulatozó hősének, s milyen elképesztő anekdotákat őriz róla az utókor?
Lapozd fel galériánkat, és máris megtudhatod!
A nagyközönség A Pál utcai fiúk című regénye okán ismeri - ami nem is csoda, hiszen a mű általános iskolai kötelező olvasmány -, az igazi népszerűséget és elismertséget azonban színdarabjai hozták meg a 145 évvel ezelőtt született Molnár Ferenc számára, aki szeszélyes, bohém, kiszámíthatatlan művész hírében állt egészen 1952-ben bekövetkezett haláláig.